7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Macron elnök legitimációs válsággal néz szembe mind belföldön, mind külföldön. A közelmúltbeli, súlyos kudarcok után Párizs most egy „új korszakba” kíván lépni az afrikai országokkal való partnerségében, amely már egyenlőbb alapokon nyugszik. Káncz Csaba jegyzete.

Erről lesz szó a cikkben:

  • Érzékeny veszteség érheti Macront
  • Sokan követelik Algéria „megbüntetését”
  • A Száhel-övezetben bekövetkezett puccsok a minta?
  • Mi lesz Kenyával és Ruandával?

Az ellenszél mintha egyre csak erősödne. Franciaország, más európai országokhoz hasonlóan, több negatív tényező együttes hatását nyögi: a kontinens gazdasági és demográfiai súlyának folyamatos csökkenését és a második világháború háború utáni Európát formáló liberális és szociáldemokrata modell kimerülését.

Végül pedig a nyílt hatalmi leszámolások korszakának visszatérését, ahol a most defenzívába szorult Európai Unió egykor a háború elutasítására és a jogállamiság védelmére épült. Európa biztonsága az Egyesült Államoktól függ, és most fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz képes ellenállni az amerikai imperializmus újjáéledésének.

Macron kettős válsága

Ezzel egyidőben Emmanuel Macron francia elnök legitimációs válsággal néz szembe mind belföldön, mind külföldön. Franciaország hirtelen Európa beteg emberévé vált.

Belföldön a Michel Barnier miniszterelnök által vezetett kormány 2024. december 4-i, bizalmatlansági szavazást követő bukása mutatja kormánya népszerűtlenségét és törékenységét.

Macron most, második hivatali ciklusa közepén politikai projektjének romjaival néz szembe. És egy olyan adósságheggyel, amely 3,23 ezermilliárd eurót elérve magasabb szinten áll, mint valaha.

Az államháztartás már akkor is rossz állapotban volt, amikor Macron átvette a hatalmat szocialista elődjétől. Valóban, a francia állam 1975 óta (!) többet költ, mint amennyi a bevétele, és a 2008-as pénzügyi válság óta az adósságráta tovább szárnyalva 2023-ra elérte a GDP 110,6 százalékát.

Emmanuel Macron nehéz pénzügyi örökséget kapott elődjétől, de nem tudta kezelni
Emmanuel Macron nehéz pénzügyi örökséget kapott elődjétől, de nem tudta kezelni
Fotó: MTI / EPA / Reuters pool

Eközben nemzetközi szinten Macron szemtanúja annak, ahogyan Franciaország egykor domináns befolyása a frankofón Afrikában rohamosan erodálódik.

Ilyen körülmények között robbant a hír, hogy Macron legfőbb diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne a múlt héten közölte az elnökkel, hogy bedobja a törölközőt. Hétfő estig Macron még nem fogadta el Bonne lemondását, de a diplomáciai testület egyik legfontosabb tagjának elvesztése – aki gyakran kvázi árnyék-külügyminiszterként működik – jelentős csapást jelentene az elnöknek.

Parázsló feszültség Párizs és Algír között

A legutóbbi válság Algériával, egykori gyarmatával azt követően robbant ki, hogy Franciaország októberben úgy döntött, elismeri Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett. A legújabb epizód az, hogy Algéria nem volt hajlandó befogadni egy Franciaországból kiutasított algériai „influencert”, ami reakciók viharát váltotta ki.

A kétoldalú kapcsolat azonban már jó ideje megrekedt: sem a gazdaságban, sem a politikában nem mozdul semmi, és még a biztonság terén sincs többé információcsere a terrorellenes műveletekről. Mintha az algériai vezetők szó szerint ki akarnák űzni az egykori gyarmati hatalmat az országból.

A francia politikai osztályban sokan követelik Algéria „megbüntetését”. De hogyan szakíthatja meg Franciaország a kapcsolatokat egy olyan országgal, amelyhez a francia lakosság mintegy 10 százalékának történelmi kötődése van? Miért nem próbál kapcsolatot inkább teremteni Algéria fiatal lakosságával, amely nem követi az ország elöregedett vezetését?

Ez az algériai politikai hullám része annak a francia nyelvű Afrikán belüli mozgalomnak, amely az úgynevezett „szuverenista” hullámot követi, és véget vet a francia katonai jelenlétnek – még Csádban is, amely eddig védettnek tűnt. Mivel Franciaország nem látta előre ezt a változást, most védekező pozícióban van, a gyarmati múlt terhével, amely még mindig visszhangzik és kísért, még azok között a fiatalok között is, akik azt soha nem élték át.

Kirúgások sora

A Száhel-övezetben bekövetkezett puccsok mintája azt jelzi, hogy az övezet kormányzati rendszerei nem voltak hatékonyan demokratikusak, mivel a gyarmati örökség mesterséges államokat hozott létre, és nem volt meg a hitelesség és a konfliktusok megelőzéséhez szükséges kapacitás. A nagyszámú fiatal gazdasági lehetőségekre és politikai véleménynyilvánításra irányuló törekvései továbbra is kielégítetlenek maradtak.

Elefántcsontpart lett a legújabb a nyugat-afrikai országok sorában, amely arra kéri a francia erőket, hogy hagyják el az országot. Ezt megelőzően, 2024. november végén Csád felmondta a Franciaországgal kötött, évtizedes védelmi paktumát, amit órákkal később Bassirou Faye szenegáli elnök bejelentése követett, miszerint országa 2025 vége előtt véget kíván vetni a külföldi hadseregek jelenlétének. Csád elvesztése komoly csapást jelent Franciaország geopolitikai pozíciója számára, mivel az ország Párizs afrikai katonai stratégiájának egyik sarokköveként szolgált, lehetővé téve az erőkivetítést Líbiába, Közép-Afrikába és a Száhel-övezetbe.

Fordulat az anglofón Afrika irányába

A közelmúltbeli kudarcok után Franciaország most egy „új korszakba” kíván lépni az afrikai országokkal való partnerségében, amely egyenlőbb alapokon nyugszik. Az első lépés e folyamat felé azzal kezdődött, hogy Macron elnök 2023 februárjában, a kontinensen tett látogatása során meghirdette Franciaország új Afrika-stratégiáját. Arra sürgette a francia vállalkozásokat, hogy versenyezzenek Afrika más nemzetközi partnereivel, és a „segélyezési megközelítéssel” szemben a partnerségen alapuló egységes befektetési megközelítésre összpontosítsanak. Megerősítette továbbá az afrikai demokráciáknak nyújtott francia támogatást, és hitet tett amellett, hogy a kontinensen a francia beavatkozás a múlté legyen.

Ami a biztonságot illeti, az afrikai katonai bázisokon lévő francia csapatok és személyzet létszámát csökkenteni fogják, ugyanakkor növelni fogják az afrikai személyzet jelenlétét. A kérdés azonban továbbra is az, hogy Franciaország el tud-e távolodni a katonai intervencionizmus és a biztonságot szolgáló megközelítés mintájától Afrikában?

Franciaország számára a kudarcok valóban ébresztőt jelentenek, és válaszul megpróbál szorosabb kapcsolatokat ápolni az anglofón afrikai nemzetekkel, ahol a gyarmatosítás történelmi terhei kevésbé hangsúlyosak. Bola Tinubu nigériai elnök 2024 novemberében tett párizsi látogatásának eredményeképpen 300 millió dolláros megállapodás született a megújuló energiára, a mezőgazdaságra, az egészségügyre és a közlekedési ágazatra összpontosítva.

Bola Tinubu nigériai elnök párizsi látogatása eredményes volt: 300 millió dolláros megállapodás született
Bola Tinubu nigériai elnök párizsi látogatása eredményes volt: 300 millió dolláros megállapodás született
Fotó: MTI / AP / Ben Curtis

Kenya és Ruanda szintén két olyan ország, amellyel Franciaország szeretné elmélyíteni kapcsolatait. A tengeri biztonság lehet a fő vektor a térség felé való közeledésben, ahol Franciaország hagyományosan jóindulatot és befolyást élvez, különösen az Indiai-óceán délnyugati részén.

Ez azonban egy olyan régió is, ahol Franciaországnak más fontos szereplőkkel, például Indiával, Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emírségekkel kell versenyeznie. A valóság az, hogy Franciaország befolyása Afrikában valószínűleg nem fog visszatérni a korábbi szintre, amint a gyorsan változó geopolitikai környezetben igyekszik releváns maradni.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Közel 1000 halott – itt az izraeli-iráni háború mérlege
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 16:43
Közzétették az áldozatok számát.
Nemzetközi Putyin nem lesz boldog: meghosszabbították a szankciókat
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 15:27
Döntött az EU.
Nemzetközi Giorgia Meloni megdöbbentő húzásra készül
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 14:04
Híd, mint védelmi kiadás.
Nemzetközi Izraelieken álltak bosszút
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 12:25
Zsidó telepesek felgyújtottak egy katonai biztonsági létesítményt Ciszjordániában.
Nemzetközi Politikai földrengés rázza meg New Yorkot
Káncz Csaba | 2025. június 30. 10:02
A baloldali populista üstökös karizmával és frappáns közösségi médiakampányával berobbant New York politikai életébe. Zohran Mamdani megmutatja a párt szklerotikus vezetésének, hogyan lehet mozgósítani a fiatal szavazókat. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Kanada megadja magát – hirtelen elállt az amerikai techcégeket sújtó adótól
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 09:06
A kanadai kormány visszavonja a tervezett digitális szolgáltatási adót, hogy ezzel előmozdítsa az elakadt amerikai kereskedelmi tárgyalásokat.
Nemzetközi Mi lesz ebből? Trump tollat ragad
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 06:36
Az Egyesült Államok levélben tájékoztatja kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.
Nemzetközi Izraeli-iráni konfliktus: Trump nagy bejelentést tett
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 06:05
Az amerikai elnök kész megszüntetni az Irán elleni szankciókat, ha Teherán változtat az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges szándékain.
Nemzetközi Az ENSZ-főtitkár is azt mondja, hogy Gázában lelövik a segélyért sorban állókat
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 16:31
António Guterres szerint az ENSZ humanitárius erőfeszítéseit megfojtják a Gázai övezetben, a segélyért sorban állókat pedig számos esetben lelövik. Izrael vizsgálatot indított a katonáit ért vádak miatt. 
Nemzetközi Óriási kormányellenes tüntetés, lecsapott a rendőrség Belgrádban
Privátbankár.hu | 2025. június 29. 13:46
Több tucat tiltakozót állított elő a szerb rendőrség Belgrádban az éjszaka folyamán, miután a szombati, kormányellenes tiltakozás összetűzésekhez vezetett, amelyek során hat rendőr és két civil sérült meg.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG