• "...Az a stratégia, amit az EU és a NATO az elmúlt két és fél évben követett, egyszerűen nem hozott semmilyen eredményt, mert a helyzet egyre rosszabbodik. Az ember látja a brutális támadásokat, látja az eszkaláció veszélyét, látja a csatatéren elkövetett kegyetlenségeket, és úgy gondolom, hogy ez csak rosszabb lesz. Tehát ha nem vagyunk képesek megállítani a háborút, akkor több ezer – tíz- vagy százezer – ember fog meghalni. És Ukrajna el fog pusztulni. Ezt meg kell állítanunk, és amit az elmúlt két és fél évben tettünk, az egyszerűen nem volt sikeres" - jelentette ki Szijjártó Péter a CNN-nek adott interjúban Washingtonban a NATO-csúcs után. A külgazdasági és külügyminiszter azt is elmondta, Ukrajna felvétele a szövetségbe gyengítené a csoporton belüli egységet.

• Joe Biden amerikai elnök és a NATO-tagok az ázsiai és csendes-óceáni térség vezetőivel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyaltak, mivel aggodalmak szerint Kína és Észak-Korea egyre nagyobb mértékben támogatja az orosz inváziót. Késő este egyébként minden szem Bidenre fog szegeződni, amikor is sajtótájékoztatóval zárja a csúcstalálkozót. Ez új lehetőség majd számára, hogy bebizonyítsa a nézőknek, képes még négy évig szolgálni, miután legutóbbi szereplése erősen megkérdőjelezte elnökségének jövőjét. 
• Magyarország nem akarja, hogy a NATO "Kína-ellenes" blokk legyen, és nem fogja támogatni, hogy ez így legyen - jelentette ki Szijjártó Péter Washingtonban. Részletek itt >>>
• A NATO Kínát az Ukrajna elleni orosz háború „döntő előmozdítójának” nevezte. Kína viszont azzal vádolta a NATO-t, hogy mások rovására keresi a biztonságot, és figyelmeztette a katonai szövetséget, hogy ne hozza be ugyanezt a „káoszt” Ázsiába.
• A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az észak-atlanti szövetség washingtoni csúcstalálkozóját kommentálva. A csúcson elfogadott nyilatkozatra hivatkozva Peszkov azt mondta, hogy a nyugati országok nem a párbeszéd hívei, és maga a szövetség a konfrontáció, nem pedig a biztonság eszköze. Mint mondta, Oroszország mindig is kész volt az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem hajlandó az általános kontextusból kiragadott különálló elemek megvitatására. 

• Ukrajnának van haditerve az orosz agresszió elleni harcra, de több fegyverre van szüksége. Képesek vagyunk arra, hogy győzzünk. Van tervünk, és azt mondjuk, hogy több fegyverre van szükségünk. Sok idő vész kárba a habozás miatt, hogy adjanak-e fegyvereket nekünk, valamint az engedélyezésekre és a tilalmak feloldására - jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter szintén Washingtonban.
• Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Franciaország továbbra is kulcsfontosságú partner a nemzetközi porondon, miközben Emmanuel Macron vezető koalíciós kormányt akar felépíteni a választások után - írja az AFP. „Franciaország nagy partnerként szerepel majd a nemzetközi napirenden, mindannyiunk erős partnere, és különösen Németország partnere” – mondta Scholz a NATO -csúcstalálkozón Washingtonban.
• A NATO-csúcs után Orbán Viktor miniszterelnök a floridai Mar-a-Lagóba Donald Trumppal találkozik. 

• Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter- helyettes kijelentette, hogy Moszkva előre számított az amerikai-német rakétalépésre, amelyet Oroszország megfélemlítésére szántak, és amely tovább destabilizálta a regionális biztonságot és a stratégiai kapcsolatokat – írja a Reuters. Egyúttal a Kreml közölte, Oroszország fellép az Egyesült Államok által tervezett nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítése ellen.
• Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország szándéknyilatkozatot írt alá 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, földről indítható cirkálórakéták fejlesztéséről.
• Norvégia 1 milliárd norvég koronát (92,69 millió dollár) adományoz Ukrajna légvédelmének támogatására – jelentette ki Jonas Gahr Støre miniszterelnök Washingtonban a NATO-csúcson.
• Románia , Bulgária és Görögország megállapodást írt alá a csapatok és a fegyverek határokon átnyúló gyors mozgásáról a NATO keleti szárnyán – közölte a román védelmi minisztérium.

• Orosz erők csütörtökön robbanószerkezetet dobtak egy drónról a déli Herszon megyében egy tűzoltóautóra, miközben az éppen egy orosz támadás okozta tüzet oltott a régióbeli Bilozerkában. A közlés szerint a tűzoltók nem sérültek meg, időben kijutottak a járműből. A katasztrófavédelem közlése szerint 24 órán belül 31 orosz ágyúzás okozta tüzet oltottak el: lakóházak, más épületek, autók és raktárak égtek.
• Az Ohmatdit kijevi gyermekkórház elleni csapás után egy orosz pilóta felvette a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel, és olyan adatokat adott át, amelyek lehetővé tették Oroszország nehézbombázó légi hadosztálya több mint harminc parancsnokának azonosítását. Az orosz pilóta - akinek nevét nem fedték fel - azt írta üzenetében, hogy megdöbbentette a gyermekkórház elleni támadás, ezért úgy döntött, átadja az ukrán félnek azokat a dokumentumokat, amelyek egysége tevékenységére vonatkoznak, valamint parancsnoki állományának privát fotóit. Az átadott anyagok között vannak egyebek mellett magas rangú orosz tisztek személyes aktáiból származó dokumentumok, valamint orosz katonák és családtagjaik személyes adatai. A legértékesebbek a nehézbombázó hadosztály kódolt, titkosított dokumentumai.

(Guardian, Reuters, MTI)