Emmanuel Macron francia államfő megbízta hétfőn a posztjáról lemondó, és e pillanatban ügyvivőként tevékenykedő miniszterelnököt, Sébastien Lecornut, hogy tegyen egy utolsó kísérletet, és „szerda estig folytasson tárgyalásokat az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról”, azaz a kormánykoalíció egyben tartásáról – jelentette be az elnöki hivatal.
Ezzel egy időben Bruno Le Maire –, akinek előző napi kinevezését a védelmi tárca élére élesen bírálták a kormányt eddig támogató jobbközép Köztársaságiak – bejelentette: nem kíván tagja maradni a leköszönő kormánynak, hogy ezzel is „lehetővé tegye a tárgyalások újrakezdését” Lecornu számára.
„Felajánlottam azonnali kilépésemet a kormányból, és védelmi miniszteri feladataim átruházását a leköszönő miniszterelnökre”
- írta az X-en a politikus, hozzátéve: azt „szeretné, ha ezzel a döntéssel lehetővé válnának a tárgyalások egy új kormány megalakulásához”.
Bruno Le Maire 2017-ben az elsők között lépett át a Köztársaságiaktól az elnöki pártba, s 2017-től 2024-ig Emmanuel Macron gazdasági és pénzügyminisztere volt. Ezért korábbi párttársai az elmúlt években felhalmozódott költségvetési problémák forrását látják benne.
A Köztársaságiak vezetője, Bruno Retailleau belügyminiszter az új kormány névsorának vasárnap esti bejelentését követően azonnal jelezte, hogy Bruno Le Maire visszatérése esetén a jobbközép párt nem kívánja támogatni Lecornu kormányát, amelynek 18 minisztere közül 12 már az előző, a centrista Francois Bayrou által vezetett kormánynak is tagja volt.
Lecornut szeptember 9-én nevezte ki a köztársasági elnök miniszterelnökké, miután elődjét, Francois Bayrou-t az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt. Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.
Sébastien Lecornu alig 14 órával azután jelentette be hétfő reggel a lemondását, hogy megalakította az új kormányt. A miniszterelnök arra hivatkozott, hogy „már nem teljesülnek a feltételek” ahhoz, hogy posztján maradjon. Úgy vélte: a kormány hétvégén bejelentett összetétele „felébresztette egyes pártok étvágyát”, és hozzátette: álláspontja szerint az ország érdekeit a pártokéi fölé kellene helyezni.
„Szerda este közlöm az államfővel, hogy lehetséges-e vagy sem, azért, hogy levonhassunk minden következtetést” – írta hétfő este Lecornu az X-en.
Emmanuel Macron környezete eközben azt jelezte az AFP hírügynökségnek, hogy az államfő
„kész vállalni a felelősséget”
abban az esetben, ha Sébastien Lecornu újabb kudarcot vall a tárgyalásokon. Miután a lemondás lehetőségét Emmanuel Macron korábban kizárta, elemzők szerint ezzel azt üzente, hogy nem zárja ki előrehozott választás kiírását.
Lecornu lemondása után Jordan Bardella, a legnagyobb nemzetgyűlési frakcióval rendelkező párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke azt hangsúlyozta, hogy stabilitást csak egy újabb választás hozhat, és felszólította az államfőt, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést. A párt frakcióvezetője, Marine Le Pen szerint az új választás elkerülhetetlen, és az államfő részéről bölcs döntés lenne, ha ő maga is lemondana, ahogy a radikális baloldali Engedetlen Franciaország is Emmanuel Macron távozását követeli.
A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, s a miniszterelnöki széket továbbra is követelő baloldali pártok és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
(MTI)
A Világbank prognózisa szerint a politikai bizonytalanságok és a gyenge gazdasági növekedés miatt a globális nyersanyagárak 2026-ban hatéves mélypontra esnek. 
