A DIHK (Deutsche Industrie- und Handelskammer) ugyanakkor hangsúlyozta: a vállalatok továbbra is óvatosak a beruházásokkal, és több cég tervez létszámcsökkentést, mint bővítést. Helena Melnikov főigazgató szerint a kormány által bejelentett reformok és tehercsökkentő csomagok hatása a vállalatoknál eddig alig érzékelhető. Gyorsabb bürokráciacsökkentésre, valamint az energia- és munkaerőköltségek mérséklésére lenne szükség a bizalom helyreállításához és a beruházások élénkítéséhez. Megfogalmazása szerint „2026-nak a valódi reformok évének kell lennie”.
A DIHK hangulatindexe – az aktuális helyzet és a várakozások átlaga – két ponttal 95,9 pontra emelkedett, de továbbra is jóval elmarad a hosszú távú 110 pontos átlagtól. Az exportorientált ágazatokban kedvezőbb a kép: a kamara idén már 1,0 százalékos exportnövekedést vár, ami a korábbi prognózis kétszerese.
A DIHK szerint a gazdaság továbbra is csak „apró lépésekben” halad előre. A vállalatok széles köre magas telephelyköltségekkel, gyenge belső kereslettel és geopolitikai bizonytalanságokkal – köztük az amerikai vámintézkedésekkel – küzd. A felmérés alapján a cégek többsége elsősorban pótlóberuházásokat hajt végre, miközben az innovációs befektetések történelmi mélyponton vannak, és a munkaerőpiacon is inkább leépítésekre készülnek, mint bővítésre.
A német GDP 2025-ben 0,2 százalékkal nőtt két egymást követő recessziós év után. A kormány az idén a DIHK-hoz hasonlóan szintén 1,0 százalékos bővüléssel számol. A gazdasági tárca szerint a növekedésnek mintegy kétharmada állami impulzusokból – infrastruktúra-fejlesztésekből és a Bundeswehr megerősítéséből – ered majd. Kritikusok szerint ugyanakkor a növekedés jelentős költségvetési áldozatokkal jár majd.
A pénzpiaci szakértők óvatosabbak
A Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung (ZEW) februári felmérése szerint a következő hat hónap kilátásait jelző index 1,3 ponttal 58,3 pontra csökkent. Achim Wambach elnök szerint a német gazdaság „törékeny fellendülési szakaszban” van, miközben továbbra is jelentős kihívásokkal szembesül az iparban és a magánberuházások terén.
Borúlátóbb képet festett Marcel Fratzscher, a Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) elnöke is. A Redaktionsnetzwerk Deutschland sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: a demográfiai helyzet miatt Németország növekedési motorja már nem pöröghet fel a korábbi szintekre, ezért adóemelésekre és támogatáscsökkentésekre lesz szükség. Javasolta a részidős foglalkoztatás („minijob”) megszüntetését, a magasabb ingatlanadó bevezetését, valamint a klímakárosító tevékenységek adókedvezményének a megvonását.
(MTI)
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
