Kaja Kallas: Oroszországra is nyomást kell gyakorolni, hogy véget érjen az iráni háború

Az amerikai külügyminiszter pénteken csatlakozik kollégáihoz a Párizstól mintegy ötven kilométerre található Vaux-de-Cernay-i apátságban. Németország, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán csütörtökön egyértelműen jelezték, hogy szeretnének diplomáciai megoldást találni az Iránnal szembeni amerikai-izraeli katonai offenzíva ügyében, amelynek immáron globális gazdasági következményei vannak. Teherán ugyanis lassan egy hónapja zárva tartja a Hormuzi-szorost.

Érkezésekor Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Oroszországra, mivel véleménye szerint a háborúk Ukrajnában és a Közel-Keleten „szorosan összefüggenek”.

„Oroszország segít Iránnak a hírszerzés terén az amerikaiak megfigyelésében, amerikaiak megölésében (a Közel-Keleten), és Oroszország most már drónokat is biztosít Iránnak, hogy megtámadhassa a szomszédos országokat, valamint az amerikai katonai bázisokat”

- jelentette ki az európai diplomácia vezetője.

„Ha az Egyesült Államok azt akarja, hogy a háború a Közel-Keleten véget érjen, (...) nyomást kell gyakorolnia Oroszországra is, hogy ne tudja segíteni (Iránt) ily módon” – hangsúlyozta.

„Van okunk azt gondolni, hogy Oroszország jelenleg támogatja Irán katonai erőfeszítéseit, amelyek láthatóan amerikai célpontokra irányulnak”

- mondta csütörtök este Jean-Noël Barrot francia miniszter a tárgyalások első napját lezáró sajtótájékoztatóján.

A kanadai miniszter, Anita Anand arra szólította fel a G7 országcsoportot, hogy „kollektíven” támogassa a deeszkalációt a Közel-Keleten.

„A német kormány számára nagyon fontos tudni, hogy amerikai partnereink pontosan mit terveznek tenni” – hangsúlyozta Johann Wadephul német külügyminiszter, miután zavar uralkodik a Washington és Teherán közötti potenciális közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyek célja a háború lezárása lenne. Ezzel kapcsolatban Donald Trump amerikai elnök egyébként optimistán nyilatkozott, miután 10 napos haladékot adott a perzsa országnak.

A vendéglátó Franciaország, amely idén a G7 elnökségét tölti be, egyértelműen a diplomáciai utat szorgalmazza, miután nem szeretne belekeveredni a konfliktusba. Bár katonai bázisokkal rendelkezik a Perzsa-öböl országaiban, amelyekkel biztonsági együttműködési megállapodásokat kötött, a francia diplomácia folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy álláspontja „tisztán védekező”. Ez az álláspont azonban egyre inkább tarthatatlan, mivel ezek az államok iráni légicsapások célpontjává váltak, válaszul az amerikai bázisokról indított támadásokra.

A G7-ek találkozójának fő témája pénteken az iráni konfliktus kezelése lesz, de a résztvevők egyeztetnek az ukrajnai helyzetről is. A találkozóra meghívást kaptak a nagy feltörekvő országok (India és Brazília) külügyminiszterei, valamint az ukrán, a szaúdi és a dél-koreai diplomácia vezetői is. „Az ukrán ellenállás jól van, és továbbra is támogatni fogjuk” – jelentette ki a francia külügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy Európa Ukrajna legfőbb támogatója.