Kína vasárnap bejelentette, hogy korlátozza az Európai Unióból származó, 45 millió jüan (átszámolva mintegy 2,13 milliárd forint) érték feletti orvosi eszközök kormányzati beszerzését, válaszul az EU múlt havi hasonló lépésére. Brüsszel akkor közölte, hogy évente 60 milliárd euró (nagyjából 23 966 milliárd forint) értékű közbeszerzéseiből kizárja a kínai cégeket, mivel úgy ítélte meg, hogy az uniós vállalatok nem kapnak tisztességes hozzáférést a kínai piacra, számolt be a Reuters.
Az EU intézkedése az úgynevezett Nemzetközi Közbeszerzési Eszköz első alkalmazása volt, amely 2022-ben lépett hatályba a kölcsönös piacnyitás érdekében. Peking már korábban jelezte, hogy „szükséges lépéseket” tervez az EU döntésére válaszul.
„Sajnálatos módon, Kína jó szándéka és őszintesége ellenére az EU ragaszkodott a saját útjához, újabb protekcionista akadályokat állítva” – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium vasárnap.
A kínai pénzügyminisztérium szerint a mostani korlátozások kiterjednek azokra a nem EU-országból származó orvosi eszközökre is, amelyek értékének több mint 50 százalékát EU-gyártmányú alkatrészek teszik ki. Az intézkedések vasárnap léptek hatályba, és a Kínában gyártott európai termékekre nem vonatkoznak.
Kína pénteken emellett bejelentette, hogy öt évre akár 34,9 százalékos vámot vet ki az EU-ból, főként Franciaországból származó konyakokra, válaszul az európai elektromosautó-vámokra. A Pernod Ricard, az LVMH és a Remy Cointreau gyártók azonban mentesülnek, ha betartanak egy, Kína által meg nem nevezett minimálárat.
A kormány június végével kivezeti a védett üzemanyagárakat. Az elmúlt 3 hónap sokba került, havonta 50 milliárdjába fájt a magyar költségvetésnek. 
