- Nagy valószínűséggel Oroszország felelős a GPS-navigációban fennakadásokat okozó zavarásért a balti térségben - közölte csütörtökön a német védelmi minisztérium a kalinyingrádi exklávéra utalva, mint a probléma lehetséges forrására.
- A NATO külügyminiszterei második napja tárgyalnak Brüsszelben, a szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából.
- A miniszterek Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is tárgyaltak. Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajna fokozottabb légvédelmet szeretne. „Az ukrán életek megmentése, az ukrán gazdaság megmentése, az ukrán városok megmentése a Patriotok és más légvédelmi rendszerek elérhetőségétől függ Ukrajnában. Azt is hangsúlyozta, hogy „a Patriotok biztosítása a szövetségeseken múlik, akiknek rengeteg van belőle”.
- Az ukrán miniszter azt is elmondta, hogy beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, és "sürgette amerikai partnereiket, hogy találják meg a módját a további "Patriot" légvédelmi rendszerek mielőbbi biztosításának.
Fotó: MTI/AP
- Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta, hogy „hangosan és tisztán hallották, amit a külügyminiszter mondott”, és Berlin arra fogja kérni a szövetségeseket, hogy ellenőrizzék, tudnak-e további légvédelmet biztosítani.
- Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kijelentette, hogy „jelentős fegyverszállítások és valódi biztonsági garanciák nélkül az Ukrajnával való egység és szolidaritás dicsőséges narratívája vékony és illékony cinizmusba mehet át”.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megismételte a légvédelem szükségességét. „Ukrajna légvédelmi képességeinek megerősítése valóságos életmentést jelent” – mondta a közösségi médiában.
- Jens Stoltenberg , a NATO főtitkára a miniszteri találkozó után hangsúlyozta, hogy többet kell tenni Ukrajna megsegítéséért. Mint mondta, a szövetségesek most ha visszamennek, megvizsgálják készleteiket, hogy tudnak-e több légvédelmi rendszert biztosítani.
- A NATO vezetője azt is elmondta, hogy a szövetségeseknek erősebb, szilárdabb keretet kell kialakítaniuk Ukrajna hosszú távú támogatására, így a segélyek kiszámíthatóbb alapon folytatódhatnak.
- Harkiv regionális kormányzója, Oleh Szinjehubov azt mondta, hogy négyen meghaltak és 12-en megsebesültek az orosz dróntámadásokban.
- Körülbelül 350 000 lakos maradt ma áram nélkül Harkiv régióban az éjszakai dróntámadást követően – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium.
- A francia elnök, Emmanuel Macron kijelentette, nincs kétsége afelől, hogy Oroszország célba veszi a párizsi olimpiát ezen a nyáron.
- Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már 289 civil halt meg taposóaknáktól és más robbanóeszközöktől, köztük 15 gyermek - mondta el Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter csütörtökön az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.(The Guardian, MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
