„Meggyőződésem, hogy az Ukrajnával kapcsolatos helyzetet még lehet politikai és diplomáciai módszerekkel maradéktalanul rendezni” – mondta Lavrov szerdán. A külügyminiszter szerint ehhez egyebek között „konkrét, jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákra van szükség, a biztonság oszthatatlanságának elve alapján, beleértve Oroszország nyugati határainak biztonságát is”.
A tárcavezető mindemellett arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat nem veheti vég nélkül és büntetlenül semmibe Moszkva figyelmeztetéseit, amelyek szerint elfogadhatatlan, hogy az orosz nemzetbiztonságot veszélyeztető fenyegetések keletkezzenek, és hogy megsértsék az ukrajnai orosz és orosz ajkú lakosság törvényes jogaira vonatkozó kötelezettségeket.
Lavrov szerint a nyugati országoknak le kell mondaniuk minden expanziós tervükről Moszkva létfontosságú érdekeinek övezetében.
Nem megfelelőnek minősítette az EU-nak az Ukrajnával kapcsolatos jelenlegi álláspontját, hozzátéve, hogy az európaiakat meg fogják hallgatni, ha konstruktív ötleteik lesznek. Megjegyezte, hogy Oroszország nem fog megelégedni átmeneti megoldásokkal a konfliktus rendezésének ügyében, és többé nem fog megbízni senkinek az ígéretében. „És természetesen nem fogunk elfogadni senki által diktált ultimátumokat” – nyilatkozott.
Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov
Elmondta, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is küldött tárgyalókat Moszkvába. Megismételte, hogy az orosz fél soha nem utasítja el a párbeszédet. Hozzátette, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között elért megegyezések iránt. Mint mondta, Moszkva eddig nem kapott választ az Ukrajnával kapcsolatos amerikai javaslatra, amelyet az orosz vezető a találkozón támogatott. Kifejtette, hogy Anchorage „már eleve kompromisszum volt” Oroszország részéről, ugyanakkor most Moszkvától további engedményeket kérnek.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon hangot adott álláspontjának, amely szerint külső támogatóktól függő rezsimekkel, köztük Ukrajnával folytatott egyenrangú párbeszédnek nincs értelme; a problémákat azokkal kell megvitatni, akik ténylegesen irányítják őket. A volt orosz állam- és kormányfő megismételte, hogy Moszkva szerint Volodimir Zelenszkij elnöki hatásköre már rég lejárt Ukrajnában, ami megfosztja őt mindennemű mentességtől.
Álláspontja szerint jelenleg az ukrán hatóságok többsége már szintén kimerítette mandátumát, de a parlament formálisan megőrizte hatáskörét, ezért ha van erre szándéka, jogi úton is rögzíthet megállapodásokat.
Az orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancsról szólva azt hangoztatta , hogy az orosz állam elleni, elfogult bírósági eljárások megszervezésére irányuló kísérletek a legrosszabb esetben háborúhoz vezethetnek. Emlékeztetett rá, hogy Oroszországban hatályba lépett az a törvény, amely lehetővé teszi katonai erő alkalmazását olyan orosz állampolgároknak a kiszabadítására, akiket jogellenesen tartanak fogva külföldön. Bejelentette, hogy Oroszország hamarosan panaszt terjeszt be az ENSZ Nemzetközi Bíróságához a balti államok ellen a diszkrimináció és az orosz anyanyelvű emberek jogainak súlyos megsértése címén. Kifogásolta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), miközben „minden bizonyíték nélkül” megbélyegzi Oroszországot, nem lát diszkriminációt Lettország és Ukrajna oroszgyűlölő politikájában.
(MTI)
