Iránban a hatóságok egyre erőteljesebben támaszkodnak az elektronikus megfigyelésre és a nyilvánosságra annak érdekében, hogy betartassák a nők kötelező kendőviselésére vonatkozó szabályokat – derült ki az ENSZ Iránnal foglalkozó független tényfeltáró bizottságának pénteken közzétett jelentéséből.
A 20 oldalas dokumentum összeállítói kiemelik az egyre gyakoribbá váló, Teherán által egyfajta állampolgári kötelességként feltüntetett önbíráskodást, amely során az emberek megfigyelik a nőket, illetve a boltokat és üzleteket, betartják-e a haj eltakarására vonatkozó törvényeket. Ezzel kapcsolatban megemlítik a rendőrség által kínált, Nazer nevű mobiltelefonos alkalmazást is, amelyen keresztül az emberek bejelenthetik, ha kendő nélküli nőket vettek észre gépjárművekben, beleértve a mentőautókat, buszokat és metrókocsikat is. Az alkalmazás lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó rögzítse a helyszínt, időpontot, illetve a gépjármű rendszámát is, az adatokat pedig továbbítja a rendőrséghez, illetve automatikus szöveges üzenetet küld a jármű tulajdonosának a szabálysértésről.
Aláhúzzák emellett a hatóságok által alkalmazott drónokat, valamint a jelentősebb autóutakon felszerelt biztonsági kamerákat, amelyek segítségével ki akarják szűrni a fejkendőt nem viselő nőket, továbbá példaként említik a teheráni Amirkabir Egyetem bejáratánál ugyanezen céllal felszerelt arcfelismerő kamerákat.
Irán New York-i ENSZ-képviselete egyelőre nem reagált a jelentésre.
Iránban 2022-ben robbant ki országos tüntetéshullám egy kurd származású fiatal nő, Mahsza Amini halála miatt, akit a kendőviselési szabályok megsértése címén tartóztattak le, majd az őrizetben életét vesztette. Szemtanúk szerint Aminit súlyosan bántalmazták, a hatóságok azonban ezt tagadják. A jelentésben figyelmeztetnek, hogy a síita államban élő nők két és fél évvel Amini halála és az azt követő – legkevesebb 500 ember halálával járó – demonstrációk után még mindig rendszerszintű, életük minden részére kiható hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve.
(MTI)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
