Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte a védelmi szövetség főtitkára az amerikai CBS News televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban.
Jens Stoltenberg arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban miért említett 10 éves időtávot Ukrajna taggá válására, kifejtette, "senki nem beszélt pontosan 10 évről", ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll. Úgy vélekedett: most a legfontosabb az országnak nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy Ukrajna fennmaradhasson, amit bármilyen jövőbeli tagság előfeltételének nevezett.
Az észak-atlanti szervezet főtitkára a Joe Biden elnökjelöltségéről és alkalmasságáról az Egyesült Államokban kibontakozott politikai vitával kapcsolatban lényegesnek minősítette, hogy a NATO kimaradjon belpolitikai vitákból, amiknek nem válhat részévé. Megállapította, hogy a védelmi szövetségnek a közösen meghozott döntések számítanak, mint a védelmi kiadások növelése, ami sok éve fontos kérdés az Egyesült Államokban, több elnök alatt is.
Jens Stoltenberg rámutatott arra is, hogy idén már 23 tagállam védelmi kiadásai haladják meg a 10 éve kitűzött célt, a GDP 2 százalékát.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi látogatásával kapcsolatban - kérdésre válaszolva - kijelentette, hogy a különböző NATO-tagok eltérő módon tartják a kapcsolatot Moszkvával. Hangsúlyozta: Orbán Viktor is világossá tette, hogy nem az észak-atlanti szervezet nevében látogatott Oroszországba, az utazás pedig nem változtat a védelmi szövetség közösen hozott döntésein.
Megállapította, hogy mindenki békét szeretne, de úgy vélekedett: a békéhez vezető egyetlen út "meggyőzni Putyin orosz elnököt arról, hogy a hadszíntéren nem győzhet, hanem le kell ülnie és el kell fogadnia egy olyan megoldást, amelyben Ukrajna szuverén és független országként létezik tovább Európában". A meggyőzés egyetlen módjának Ukrajna további katonai támogatását nevezte Jens Stoltenberg.
A főtitkár a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó kiemelt témái között említette Ukrajna mellett a védelmi kiadások növelésének kérdését, valamint a Kína jelentette kihívást. Az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságáról szóló megbeszélésekre Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea vezetői is csatlakoznak a NATO-csúcstalálkozó résztvevőihez.
(MTI)
