Megtörték a magyar és német ellenállást, itt az újabb szankciócsomag Oroszország ellen

Az EU nagykövetei az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul egy erőteljes és jelentős 14. szankciócsomagról állapodtak meg. A csomag új, célzott intézkedéseket tartalmaz, és a kiskapuk bezárásával maximalizálja a meglévő szankciók hatását - tette közzé az X közösségimédia-platformon az EU soros belga elnöksége. 

EU Ambassadors just agreed on a powerful and substantial 14th package of sanctions in reaction to the Russian aggression against Ukraine.

This package provides new targeted measures and maximises the impact of existing sanctions by closing loopholes.

— Belgian Presidency of the Council of the EU 2024 (@EU2024BE) June 20, 2024

A Politico értékelése szerint az, hogy ezúttal a jövedelmező gázágazatra is kiterjednek a szaknciók, korábban elképzelhetetlen lépés - és euró-százmilliókat vonhat ki Moszkva hadipénztárából.

Németország és Magyarország is ellenkezett, de beadták a derekukat

Az uniós nagykövetek csütörtök délelőtt hozták meg a döntést, miután Németország és Magyarország kemény ellenállása hetekig megakasztotta a megállapodást - bár a csomag különböző részei miatt. 

A szankciók továbbra sem érintik az EU-ba irányuló orosz folyékony földgáz (LNG) exportjának nagy részét. Ehelyett megtiltják az uniós kikötők számára, hogy az orosz cseppfolyósított földgázt a beérkezést követően továbbértékesítsék, és blokkolják az Oroszország által tervezett sarkvidéki és balti-tengeri LNG-terminálok finanszírozását. 

A Politico kommentárja szerint Magyarország elvből ellenzi a legtöbb további orosz energetikai szankciót, így az ellenállás ezen a vonalon várható volt. Németország ellenállása azonban meglepetésként hatott. Aggályaik nem is a gázzal kapcsolatosak, hanem az uniós exportőrökre vonatkozó új kötelezettségekkel kapcsolatosak. Végül a tárgyalófelek engedtek Németország aggodalmainak, és a lehetséges hatások tanulmányozásáig eltekintettek egy olyan záradéktól, amely az uniós kisvállalkozásoknak okozott volna kárt. Más források szerint pedig Magyarország a maga részéről azért támogatta az LNG-tilalmat, miután biztosítékot kapott arra, hogy az Oroszország bevonásával épülő Paks II. atomerőmű bővítése nem kerül szankció alá.