Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem, jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén az MTI szerint.
Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.
Arról is beszélt, hogy a kínai nép „japán agresszió elleni háborúja” rendkívül nehéz küzdelem volt, Kínai Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött nemzeti egységfront zászlaja alatt a kínaiak jelentős áldozatokat vállaltak, a kínai nép harca pedig a globális antifasiszta küzdelem fontos része volt.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Szerinte a történelem arra figyelmeztet, hogy az emberiség sorsa összefonódik. A közös biztonság megőrzése, a háborús okok felszámolása és a tragédiák megismétlődésének elkerülése csak akkor lehetséges, ha az országok és népek egyenlőként kezelik egymást, békében élnek, és kölcsönösen támogatják egymást, mondta.
Hszi Csin-ping szerint a kínai nemzet nem hátrál meg az erőszakkal szemben, és saját erejére támaszkodva áll helyt a történelemben. Szerinte Kína ma is a békés fejlődés útját követi, a kínai nemzet nagy felemelkedése pedig megállíthatatlan.
A kínai elnök beszédét azzal zárta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a párt és a nép megbízható ereje marad. Felszólította a hadsereget a szuverenitás és a területi integritás védelmére, valamint arra, hogy járuljon hozzá a kínai nemzet felemelkedéséhez és a világbéke előmozdításához.
A parádé a béke iránti elkötelezettséget jelképező 80 ezer galamb elengedésével zárult.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Az eseményt Hszi Csin-ping két oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai diktátor tekintette meg.
A külföldi vendégek mellett jelen voltak a Kínai Kommunista Párt jelenlegi és nyugalmazott vezető politikusai is.
A vendéglistán rajta volt még többek között Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, Masoud Pezeshkian iráni elnök és Min Aung Hlaing, a mianmari junta vezére. Európából még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Robert Fico szlovák miniszterelnök és Alekszander Vucsics szerb elnök vett részt az eseményen.
A katonai díszszemlén bemutatták Kína legújabb haditechnikai eszközeit. A felvonuláson cirkálórakéták (ChangJian-20A, ChangJian-1000, YingJi-18C), hiperszonikus rakéták (YingJi-21, DongFeng-17, DongFeng-26D) és interkontinentális ballisztikus rakéták (JuLang-3, DongFeng-61, DongFeng-31, DongFeng-5C) vonultak fel. Kína első alkalommal vonultatta fel teljes körűen a szárazföldi, tengeri és légi indítású fegyvereket magában foglaló nukleáris triádot. A díszszemlén megjelentek a H-6N, H-6K és H-6J típusú stratégiai bombázók, valamint a J-16D, J-20 és J-35A vadászgépek is.
A programot J-10-es repülőgépek légi bemutatója zárta, amelyek 14 színes füstcsíkot húztak az égre, a japánellenes háború 14 évére és az 1,4 milliárd kínai ember nemzeti felemelkedésért folytatott törekvéseire utalva.
Az ünnepség hátteréről itt írtunk:
A Fehér Ház sajtószobáját is átépíttetné Donald Trump amerikai elnök.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
