„Azt hiszem, mindkét fél engedni fog egy kicsit” – jelentette ki Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja az amerikai Fox Newsnak adott interjúban vasárnap.
Ezzel arra utalt, hogy mind Kijevnek, mind Moszkvának engedményeket kell tennie, ha sikeresen szeretnének tárgyalni és megoldást szeretnének találni a már csaknem három éve zajló háborúra.
Kellogg, aki egy nyugalmazott altábornagy, a közelmúltban tért vissza ukrajnai látogatásáról. Szerinte Volodimir Zelenszkij már jelezte, hogy „puhítani fogja álláspontját a területekkel kapcsolatban”, ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is „puhítani kell saját álláspontjait.”
Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash
Kijev már engedne
A Moscow Times emlékeztet arra, hogy az ukrán elnök sokáig elzárkózott bármilyen ukrán terület feladásától, de az egyre romló katonai helyzet (orosz sikerek Kelet-Ukrajnában, nagy katonai veszteségek) és az amerikai katonai támogatás jövőjével kapcsolatos bizonytalanság miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik rá politikája megváltoztatása érdekében.
Ahogy arról már beszámoltunk, Zelenszkij tavaly év végén néhány interjúban már utalt arra, hogy ideiglenesen hajlandó lemondani területei egy részéről, amennyiben a megmaradt Ukrajnára biztonsági garanciákat kap.
Ilyen garancia lehet például, hogy a jelenleg általuk kontrollált területek bekerülnének „a NATO védőernyője” alá, amivel „véget érhetne a háború forró fázisa.” A megszállt területeket pedig később, „diplomáciai úton” próbálná visszaszerezni Ukrajna. Hasonló kijelentést tett Zelenszkij egy idén januári interjúban is.
Ami a másik oldalt illeti, a Kreml azt szeretné, ha Ukrajna a Krím mellett (a félszigetet már 2014-ben önkényesen annektálta Oroszország) lemondana négy kelet-ukrajnai megyéről (ezeket már szintén elcsatolta Oroszország), valamint NATO-csatlakozási terveiről is.
Putyin már korábban jelezte, hogy kész tárgyalni Trumppal az ukrajnai háborúról, egy hétvégi interjúban pedig ismét méltatta a régi-új amerikai elnököt, ezúttal politikai stílusa miatt.
Az orosz elnök múlt héten arról is beszélt, hogy hajlandó béketárgyalásokra Ukrajnával. A közvetlen egyeztetést Zelenszkijjel ugyanakkor kizárta, mivel illegitimnek tartja őt amiatt, hogy elnöki ciklusa tavaly tavasszal lejárt.
Az ukrán választásokat a háború miatt elhalasztották, ugyanakkor Washington azt szeretné, ha a tűzszünetet követően megtartanák azokat.
Trump szerint már tárgyalnak Moszkvával
Donald Trump amerikai elnök vasárnap a Fehér Házban újságíróknak megerősítette, hogy az adminisztrációjának a tagjai már egyeztetnek az orosz féllel a háború lezárásáról.
„Azt hiszem, talán teszünk valami olyat, ami jelentős lesz. Be kell fejezni (a háborút), és mindent, megteszek ezért, amit tudok”, fogalmazott Trump, aki tavaly arról beszélt, hogy elnökként egy nap alatt képes lenne véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Az elnök azt nem árulta el, hogy pontosan kik tárgyalnak csapatából Moszkvával, és nem közölt részleteket a tárgyalásokról sem. Amikor arról kérdezték, hogy telefonon egyeztetett-e már Putyinnal, kitérő választ adott. Korábban újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben a Kreml nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
Január 26-án egy ukrán híroldal mindenesetre közzétett egy „100 napos tervet” a háború lezárására, amit állítólag a Trump-adminisztráció készített. Török lapértesülések szerint a tárgyalások áprilisban vagy májusban kezdődhetnek, és kulcsszerepet játszhat bennük Recep Tayyip Erdogan török elnök, írta korábban az orosz Meduza.
Kellogg vasárnap úgy fogalmazott, nagyon bízik abban, hogy sikerül valamit elérni. Azzal kapcsolatban, hogy mennyi időbe telhet ez, azt mondta: hónapok, de nem évek.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
