„Itt az idő »megállapodást kötni«. Nem szabad, hogy még több élet elvesszen” – üzente szerdán, két nappal elnöki beiktatása után Donald Trump közösségi oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Gesztusok és figyelmeztetés

Miközben tett néhány gesztust az oroszok és Putyin felé – „nem szeretném bántani Oroszországot”, „szeretem az orosz embereket”, „mindig nagyon jó kapcsolatom volt Putyin elnökkel” –, és még a II. világháború megnyeréséhez nyújtott orosz segítségről is megemlékezett, válaszút elé állította a Kremlt.

„Ha nem kötünk »megállapodást« hamar, akkor nincs más választásom, minthogy magas szintű adókat, vámokat és szankciókat vetek ki mindenre, amit Oroszország elad az Egyesült Államoknak”. Azaz a régi-új amerikai elnök újabb büntetőintézkedésekkel sújtaná a már amúgy is nemzetközi szankciók sorával terhelt orosz gazdaságot, amely szerinte már most is hanyatlik. 

A héten jelezte azt is, hogy „nagyon hamar” beszélni fog az orosz elnökkel. Szerinte ha Putyin nem köt egyezséget, akkor „lerombolja Oroszországot.”

Csütörtökön pedig már azt mondta, hogy „hamarosan tényleg szeretne találkozni” orosz kollégájával, hogy véget érjen a háború, mivel „milliók életét pusztítják el”.  

Trump szerint már folynak az amerikai erőfeszítések egy békemegállapodás elérésére, részleteket azonban nem közölt.

De mennyire valószínű, hogy a Kreml meghallja Trump felhívását? Mi következik a háború állásából, valamint Oroszország jelenlegi helyzetéből? És hajlandó lenne-e kompromisszumra Kijev?

Új korszak kezdetén?  

Bár az orosz elnök hivatalosan még nem válaszolt a szerdai üzenetre, a BBC értesülései szerint magasrangú tisztviselők az elmúlt napokban már jelezték, hogy Moszkva részéről van nyitottság az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval.

Sőt, korábban a héten maga Putyin is úgy nyilatkozott, hogy Trump újabb elnökségével új korszak nyílhat az orosz-amerikai kapcsolatokban.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete a Reutersnak azt mondta: a Kremlnek, mielőtt lépéseket tenne a tűzszünet irányába, tudnia kellene, hogy Trump pontosan mit akar látni a háború megállítását célzó egyezségben.       

Putyin korábban többször is azt hangoztatta, hogy kész tárgyalni a háború lezárásáról. Feltételül ugyanakkor azt szabta, hogy Ukrajna mondjon le a Krím mellett (a félszigetet már 2014-ben önkényesen annektálta Oroszország) négy kelet-ukrajnai megyéről is (ezeket már szintén elcsatolta Oroszország), valamint mondjon le NATO-csatlakozási terveiről is.

Kompromisszum készül?

Kijev alapvetően nem akar feladni újabb területeket (és hivatalosan nem mond le a Krím-félszigetről sem). Ugyanakkor álláspontja ebben a kérdésben – tekintettel a kelet-ukrajnai orosz sikerekre, az ukrán hadsereg emberhiányára és a washingtoni hatalomváltásra – puhulni látszik. Zelenszkij elnök szerdán egy interjúban ismételten utalt arra, hogy a harcok beszüntetése érdekében, átmeneti jelleggel hajlandó lenne lemondani bizonyos területekről, amiket később, tárgyalásos úton próbálna visszaszerezni.

Nemzetközi diplomáciai körökben a NATO-tagság alternatívájaként pedig már korábban felmerült, hogy Ukrajna egyéb úton-módon kapna biztonsági garanciákat a Nyugattól. Az ukrán elnök szerdán arról is beszélt, hogy egy tűzszünet esetén legalább 200 ezres európai békefenntartó haderőt kellene Ukrajnába telepíteni. Trumptól pedig azt kérte, hogy sújtsa teljes körű szankciókkal Oroszországot, Ukrajnát pedig lássa el minden szükséges fegyverrel (az atomfegyverek kivételével).

Kijev tehát, bármilyen fájdalmas és nehezen elfogadható is, hajlandónak mutatkozik engedményre,  miközben a BBC moszkvai forrásai szerint a Kreml is már arra készítheti fel az oroszokat, hogy a korábban vizionált nagy győzelem helyett fogadjon el egy kisebbet.

Margarita Simonyan, egy erősen Putyin-párti televíziós személyiség például már elkezdett a háború lezárásának reális feltételeiről beszélni, és ezek között említette a harcok beszüntetését a jelenlegi frontvonalak mentén – a négy Oroszországhoz csatolt kelet-ukrajnai megye teljes területét mostanáig, a tavalyi sikerek ellenére sem tudta elfoglalni az orosz hadsereg.

Az orosz elitnek is elege van

Mindemellett a gazdasági szempontok is megegyezésre sarkallhatják Moszkvát. Egyrészt az Egyesült Államok – a már bevezetett szankciók ellenére is – 2,9 milliárd dollár értékben importált árukat (többek között trágyát és nemesfémeket) Oroszországból 2024 januárja és novembere között az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint. Bár ez komoly csökkenés a 2023-as 4,3 milliárd dollárhoz képest, még bőven van miben kárt okoznia Trumpnak.

Másrészt állítólag már Putyin is egyre inkább aggódik a gazdaság problémái miatt – erről öt, a helyzetre rálátó forrás beszélt a Reutersnak.

Bár az olaj- és gázexportra épülő orosz gazdaság a háború miatt kivetett sorozatos nyugati szankciók ellenére is képes volt jelentősen növekedni az elmúlt két évben (az állam rekordösszegeket fordít fegyverkezésre), az infláció leküzdése érdekében magasan kell tartani a kamatokat, és munkaerőhiány is sújtja a gazdaságot.

Részben emiatt az orosz elit egy része már úgy véli, hogy itt az ideje befejezni a háborút.

Vagy ahogy Oleg Vjugin, az orosz jegybank korábbi alelnöke mondta: „Oroszországnak gazdaságilag természetesen érdeke a konfliktus diplomáciai lezárása tárgyalások útján”.