José António Kast nyerte a vasárnapi chilei elnökválasztást, kihasználva a választók növekvő félelmeit a bűnözéssel és a migrációval kapcsolatban. Győzelmével az országot a katonai diktatúra 1990-es vége óta ő tolhatja a leginkább a politikai paletta jobboldalára, számolt be róla a Reuters.
Kast a szavazatok 58 százalékát szerezte meg a kormány által támogatott baloldali jelölttel, Jeannette Jarával szemben, aki csak 42 százalékot szerzett.
Gracias Chile.
— José Antonio Kast Rist (@joseantoniokast) December 15, 2025
A trabajar! pic.twitter.com/WsushQjR1D
Jobbratolódás Dél-Amerikában
Vasárnap este a santiagói Las Condes előkelő negyedben, a Republikánus Pártja székházában chilei zászlókat lengető tömeg előtt mondott győzelmi beszédében Kast „valódi változást” ígért. „Biztonság nélkül nincs béke. Béke nélkül nincs demokrácia, és demokrácia nélkül nincs szabadság. Chile újra megszabadul majd a bűnözéstől, a szorongástól és a félelemtől” – érvelt. De rámutatott az oda vezető nehéz útra is, mondván, hogy „nincsenek varázslatos megoldások”, és hogy a változásokhoz kitartásra és időre lesz szükség.
Győzelme újabb siker a latin-amerikai újjáéledő jobboldal számára, az ecuadori Daniel Noboa, az el salvadori Nayib Bukele és az argentin Javier Milei győzelme után. Októberben pedig a centrista Rodrigo Paz megválasztása Bolíviában vetett véget a szocialisták ott közel két évtizedes uralmának.
Az új chilei államfőnek számos kihívással kell majd szembenéznie a La Moneda-palotában. Ilyen probléma a társadalmi egyenlőtlenség, a vámok kérdése, a minimálbér és az állami kiadások szintje. A két jelölt nagyon eltérő javaslatokat kínált ezek kezelésére, és e vita most eldőlt – összegezte a Deutche Welle spanyol nyelvű adása.
„A chileiek újra növekedést akarnak. Vissza akarják kapni azt a jólétet, amelyet a gazdasági növekedés hosszú időn át biztosított az országnak. Egy dinamikus társadalmat szeretnének, ahol a jövő generációi jobban élnek, mint az előzőek. Ki akarnak törni a stagnálásból, és véget vetnének annak az intézményi leépülésnek, amely az elmúlt évtizedben középszerűségbe taszította Chilét” – érvelt Juan Ramón Rallo politikai elemző.
Chile, a nyersanyagexportőr
Chile gazdagságának alapját a nyersanyagok adják. A dél-amerikai ország a világ legnagyobb réztermelője és -exportőre, valamint a második legnagyobb lítiumtermelője. Emellett jelentős potenciállal rendelkezik a ritkaföldfémek kitermelésében is. Ezek a nyersanyagok világszerte rendkívül keresettek, ami milliárdos beruházásokat vonzott hazai és külföldi vállalatok részéről egyaránt.
Chile Dél-Amerika második legnagyobb exportőre. A kivitel az ország GDP-jének mintegy egyharmadát teszi ki. Az agrár- és erdészeti termékek – például a fa, a hal és a bor – szintén fontos szerepet játszanak. A chilei gazdaság a régió egyik legstabilabbja, az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzése 2,3 százalék.
Legfontosabb piaca Kína, ugyanakkor Chile eddig el tudta kerülni, hogy belesodródjon a kínai-amerikai kereskedelmi vitába. A nyersanyagexportban rejlő ereje azonban éles ellentétben áll a rendkívül nagy társadalmi egyenlőtlenségekkel.
Fotó: Wikipédia/Janitoalevic
Az eddig versengő programok
A második forduló előtt a Kommunista Párt jelöltje, a volt munkaügyi miniszter, Janet Jara a munkavállalói jogok megerősítését ígérte, és azt, hogy 45 százalékkal, közel 700 euróra emelné a minimálbért. „A középbaloldali jelölt – aki kommunista párti háttérrel rendelkezik – olyan programot mutatott be, amely lényegében szociáldemokrata jellegű” – mondta Jaime Ruiz Tagle, a Chilei Egyetem közgazdasági tanszékének professzora.
„A jobboldali jelölt, Kast jelentős állami kiadáscsökkentést ígért számos területen, többek között a nyugdíjrendszerben, ami komoly vitákat váltott ki, valamint az általa nem hatékonynak tartott szociális programok megszüntetését. Nagy vita folyik az állam hatékonyságáról, ő pedig rendkívül nagymértékű költségcsökkentést ígért, amelyet rövid távon valószínűleg nehéz lenne megvalósítani. Emellett erőteljesen támogatná a beruházásokat, és hatékonyabbá tenné a környezetvédelmi engedélyezési rendszert” – tette hozzá a professzor.
Antonio Kast állami kiadás- és adócsökkentési terve „jelentős feszültséget okozhat a törvényhozásban…. Az ígéretei nagysága messze meghaladja azt, amit az elemzők a következő években reálisan megvalósíthatónak tartanak” – érvelt Jaime Ruiz Tagle.
„Ami a munkavállalók védelmét illeti, a jobboldali jelölt nem támogatná a minimálbér további emelését, és valószínűleg nem ösztönözné a munkaidő-csökkentés folytatását sem. Ez a folyamat egy éve indult el, amikor a heti munkaidő 45-ről 44 órára mérséklődött, és a következő években évente további egy-egy órával csökkenne. Egy jobboldali kormány alatt ez a folyamat lelassulhat” – jegyezte meg a professzor.
Az előző, baloldali elnök felemelkedése és bukása
2019-ben a magas megélhetési költségek és az elittel szembeni harag legalább egymillió chileit késztetett utcai tüntetésekre, ami országos vitát váltott ki az ország szabadpiaci modelljéről. Erre való reakcióként 2021-ben a baloldali Gabriel Boricot, az egykori diákvezetőt választották meg elnöknek, aki megígérte, hogy Chilét megszabadítja a neoliberalizmustól.
Az előző chilei elnök győzelmével korábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Boric kisebbségi koalíciójának azonban számos esetben meg kellett küzdenie reformjai elfogadtatásával, és nem kapott megfelelő támogatást sem a chilei a diktatúrában született alkotmány ígért átdolgozásához.
Ráadásul kormányzását beárnyékolta a bűnözési hullám előretörése, mivel a külföldi bandák az elmúlt években behatoltak Chilébe, továbbá gyorsan nőtt a válság sújtotta Venezuelából és más országokból érkező bevándorlás.
Fotó: Wikipédia/Miguel Hernandez
Antonio Kast és lehetőségei
Visszatérve a mostani győztesre, a kilencgyermekes, hívő katolikus apa 2016-ban kilépett Chile jobbközép tömbjéből, és éveket töltött el a politika peremvidékén a törvény és a rend szigorú üzenetét hirdetve – írta Financial Times még a választások előtt.
Kast apja, Michael 1950-ben emigrált Chilébe Németországból, ahol a második világháború alatt a német hadseregben szolgált. Az AP hírügynökség nyomozása szerint apja 18 évesen csatlakozott a náci párthoz, amit a most megválasztott elnök korábban vitatott. Ezen kívül Kast kilenc testvére közül az egyik miniszterként szolgált Augusto Pinochet katonai diktatúrájában.
Kast, aki jogászként végzett, családja húsipari vállalkozásában dolgozott, mielőtt 2002-ben bekerült a Kongresszusba a Független Demokratikus Unió (UDI) jobboldali párt színeiben. Azonban Kast 2016-ban kilépett az UDI-ból, mondván, hogy az „eltávolodott alapító tervétől”, és 2019-ben megalapította az ultrakonzervatív Republikánus Pártot.
A baloldali kormányerők „hazudtak az embereknek, kijelentve, hogy a törvények megváltoztatása megoldaná a problémáikat”, mondta Kast jelen választási kampányában. „Chilének mindene megvan ahhoz, hogy helyreállítsa növekedési szintjét és életminőségét, ha jó politikát alkalmaz.”
Kast vezető politikai ígérete az illegális migránsok előtti határ lezárása árkok és kerítések segítségével, valamint a bandák elleni fellépés. Emellett a szabályozás és az adók csökkentését is szorgalmazza a gazdasági tevékenység fellendítése érdekében.
Hatalmas nyomás nehezedik majd rá, hogy bebizonyítsa, ezek az intézkedések javíthatják a frusztrált chileiek életét. Kast választási koalíciója az alsóház körülbelül negyedét és a Szenátus hetedét fogja ellenőrizni, és tárgyalnia kell a jobbközép és centrista törvényhozókkal, hogy elkerülje Boric sorsát. „Mindig is prioritásként kezelte az elkülönülést, a mérsékeltekkel kötött megállapodások elkerülését, most viszont össze kell hoznia az embereket,” mondta egy korábbi munkatársa. „Ez lehet a legnagyobb gyengesége.”
Kastnak szüksége lesz néhány centrista szavazatra a reformok elfogadásához. Legradikálisabb gazdaságpolitikai ígérete, a közkiadások 18 hónap alatti 6 milliárd dolláros csökkentése várhatóan felhígul majd.
Budapesti kapcsolat
A brit lap kitér arra is, hogy Kast kapcsolatokat ápolt a globális radikális jobboldallal a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (ismertebb nevén CPAC) rendezvényein való megjelenések, és ezzel összefüggésben El Salvadorba és Magyarországra tett utazásai révén, ahol Nayib Bukele és Orbán Viktor „autoriter vezetők” biztonsági és migrációs politikáját tanulmányozta. Az elemzők szerint azonban Kast, aki 16 évig volt törvényhozó, sokkal inkább része az elitnek, mint Donald Trump amerikai elnök vagy az említett Javier Milei.
Talán ennek a kapcsolatnak a jele, hogy Kast most azt tervezi, hogy pénzjutalmakat kínál az újdonsült anyáknak, hogy fellendítse Chile nagyon alacsony termékenységi rátáját. „Az igazi probléma nemcsak a bevándorlók száma, hanem az is, hogy hányan maradunk” – mondta a CPAC-en Budapesten idén májusban.
Ennek ellenére Kast kulturális nézetei többnyire kimaradtak az idei kampányból és valószínűleg nem lesznek meghatározó elemei majd politikájának sem. „Az értékek kérdései... nem lesznek a jövőbeli kormány napirendjén, amikor kormányozni fogunk” – mondta Arturo Squella, a Republikánus Párt elnöke korábban a Financial Times-nak.
Jelentős túlkereslet mutatkozott. 
