"Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki (Durovnak) francia állampolgársága van, amelyet Franciaország elsődlegesnek tekint" - mondta a Zaharova.
A francia média szombat este számolt be róla, hogy a francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, egyebek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint "az orosz Zuckerberg" terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat és akár húszévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A párizsi orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével.
Fotó: Depositphotos
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján hangot adott véleményének, miszerint Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva "világpolgárrá" akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Mint írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében.
"Macron, azonnal tűnj el Franciaországból! Durov hadserege eljön érted" - figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev az X közösségi platformon.
Tatyjana Moszkalkova, az orosz elnök emberi jogi biztosa úgy vélekedett, hogy a letartóztatás valódi célja a Telegram bezárása, mert ezen az internetes platformon "meg lehet tudni az igazságot a világ aktuális eseményeiről". Az intézkedés szerinte "tiltakozást vált ki mindazokból, akik a szólásszabadságért és a többpólusú világ építéséért küzdenek".
"Amint a Telegram vezető pozícióba került Oroszországban, egyértelmű volt, hogy a nyugati, főként amerikai titkosszolgálatok mindent megtesznek Durov és platformja ellenőrzésére. Ismerve Durov álláspontját - azt, hogy minimálisra csökkentse a bármely állam általi ellenőrzés lehetőségét - az is világos volt, hogy konfliktusra kerülhet sor" - mondta Kirill Kabanov, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja a NEWS.ru-nak.
Kabanov szerint Durov azt remélte, hogy nem keveredik konfliktusba a Nyugattal. Rámutatott, hogy a Telegram ma már nemcsak szórakoztató és informatív tartalmú platform, hanem a "különleges hadművelet" résztvevőinek kommunikációs eszköze is. Álláspontja szerint Washington ebben az ügyben saját céljaira használta fel Párizst.
Anton Gorelkin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának helyettes vezetője az Interfaxnak azt mondta, hogy az orosz hatóságoknak továbbra is vannak kifogásai a Telegrammal szemben, ám annak blokkolásáról az utóbbi időben nem esett szó. Oroszországban 2018-ban történt kísérlet a Telegram elérhetetlenné tételére.
Jekatyerina Mizulina, a Biztonságos Internet Ligájának vezetője Telegram-bejegyezésében szintén felvetette, hogy az őrizetbe vétel hátterében az Egyesült Államok állhat. Szerinte az online szolgáltató az utóbbi időben "nagyon "nyugtalanította" Washingtont, amiért kényes információkat terjesztett bizonyos országokban. Hozzáfűzte, hogy a Telegram vezetőségének Nyugat felé való nyitottsága nem segített Durovon.
Margarita Szimonyjan, az orosz állami RT médiavállalat főszerkesztője megjegyezte: Durov azért hagyta el Oroszországot, hogy ne kelljen együttműködnie az orosz szakszolgálatokkal, ám a hasonló nyugati szervekkel ezt megtette.
"Minimum szigorúan betartotta az előírást, hogy blokkolják az RT-t azokban az országokban, ahol szankciók alatt állunk. Nem segített" - írta Szimonyjan a Telegram-csatornáján.
"Mi a lényege a Durov-történetnek? (...) Lecsukták, hogy elvegyék tőle a (biztonsági) kulcsokat. És oda fogja adni őket" - tette hozza Szimonyjan, és azt javasolta, hogy mindenki törölje a Telegramról az érzékeny információkat. (MTI)
Legalábbis az OTP-nél. Gyorsan népszerű lett a virtuális SZÉP-kártya, de mennyit és mire költöttek a bank ügyfelei? 
