A volt Német Délnyugat-Afrikában több népirtást is elkövettek
Namíbia 1884-től 1915-ig német gyarmat – idézi fel az MTI. A gyarmatosítók a Német Délnyugat-Afrika nevű gyarmatukon a felkeléseket elfojtó kegyetlenkedésekben csaknem teljesen kiirtottak több népcsoportot, köztük a nama és a herero törzseket. A német kormány 2021 májusában hivatalosan is népirtásnak ismerte el a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket, bocsánatot kért a bűncselekményekért, és felajánlott az országnak egy 30 évre szóló, 1,1 milliárd eurós újjáépítési és fejlesztési programot. A jóvátételi tárgyalásokon azonban az áldozatok leszármazottjai nem vehettek részt.
Részt szeretnének venni a tárgyalásokon
A herero és nama népcsoportok vezetői elutasították a német javaslatot, egyenesen döbbenetesnek és elfogadhatatlannak nevezték a felajánlott programot, és elutasították az általuk sértőnek tartott kárpótlási összeget. Mutjinde Katjiua, a herero törzs egyik vezetője szerint a népirtás áldozatok leszármazottjainak kizárása a jóvátételi tárgyalásokról ellentétes egy 2006-os namíbiai parlamenti határozattal, amely kimondta, hogy az egyeztetéseknek az érintett közösségek és az elkövető ország kormánya között kell lefolyniuk. E népcsoportok azt is nehezményezik, hogy a 2021-es német kormánynyilatkozat nem tisztázta a gyarmattartók által elkobzott földek tulajdoni viszonyait, és a földeket azóta sem kapták vissza.
A gyarmati időben elkövetett visszaélésekért a felelősségvállalás és a jóvátétel sokáig váratott magára. Az elmúlt két évtizedben azonban Németország is elkezdte feldolgozni gyarmati múltját, és rászánta magát a jóvátételre.
Harmaduk sem vár bevételnövekedést. Mesterséges intelligencia, vámok, kiberkockázatok is hozzájárulnak a borús hangulathoz. 
