Oroszország és Kuba ügyében is beleszállt Kína az Egyesült Államokba

Erről Li Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője beszélt szerdán, a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján. 

Tervezett szankciók Oroszország ellen

A szóvivő azt követően szólalt meg, hogy az Egyesült Államokban olyan új szankciós törvényjavaslat előkészítése zajlik Oroszországgal szemben, amely Donald Trump amerikai elnök támogatását is élvezi.

A tervezet szankciókat irányoz elő az orosz politikai és katonai vezetéssel, a bankokkal, az energiaszektor szereplőivel, az Oroszországgal üzleti kapcsolatban álló külföldi szervezetekkel, valamint az orosz kőolajat szállító úgynevezett árnyékflottával szemben.

Emellett akár 100 százalékos vám kivetését is lehetővé tenné az orosz kőolaj és földgáz öt legnagyobb vásárló országára. Az orosz kőolaj legnagyobb vásárlói jelenleg Kína, India, Szlovákia, Magyarország és Azerbajdzsán, míg a földgáz esetében Kína, Franciaország, Belgium, Japán és Magyarország tartozik az öt legnagyobb importőr közé.

Lin Csien hangsúlyozta: Peking minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai vállalatok és állampolgárok törvényes jogait és érdekeit. Hozzátette: a kettős mérce alkalmazása és a nyomásgyakorlás végső soron visszaüt arra, aki él ezekkel az eszközökkel.

Kuba

Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia Kuba elleni blokádjával és nyomásgyakorlásával, valamint tiszteletben kell tartania a kubai nép élethez és fejlődéshez való jogát – tette hozzá Li Csien.

Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban tovább szigorította a Kubával szembeni szankciókat. Az összeomlás szélén, vagy tán már azon is túl álló karibi ország helyzetéről a Klasszis Podcastban Lénárt András Latin-Amerika szakértővel beszélgettünk, amit itt hallgathatnak vissza:

Donald Trump amerikai elnök májusban olyan rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi a kubai energia-, védelmi, bányászati, pénzügyi és biztonsági ágazatban működő személyek és szervezetek szankcionálását, Washington pedig júniusban Miguel Diaz-Canel kubai elnököt, valamint több kubai állami intézményt és vállalatot is szankciós listára helyezett.

Lin Csien közölte: Kína korábban már több alkalommal ismertette álláspontját a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok több mint hatvan éve fenntartott átfogó blokádja és az általa illegálisnak nevezett szankciók súlyos szenvedést okoztak a kubai népnek.

Hozzátette: a Washington által nemrégiben bevezetett újabb korlátozó intézkedések súlyosan érintik a kubai lakosság alapvető megélhetését, és széles körű nemzetközi figyelmet váltottak ki. A kínai külügyi szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, hogy hallgasson a nemzetközi közösség felhívásaira, haladéktalanul szüntesse meg a Kuba elleni blokádot és a nyomásgyakorlást.

Lin Csien hozzátette: Kína továbbra is határozottan támogatja Kubát szuverenitásának megőrzésében és a külső beavatkozással szembeni fellépésében, valamint kész a nemzetközi közösséggel együtt fellépni a nemzetközi igazságosság és méltányosság védelmében. Az Egyesült Államok a kubai kormány tevékenységét nemzetbiztonsági és külpolitikai fenyegetésnek tekinti, és ezzel, valamint a kubai politikai elnyomással indokolja a szankciókat. Havanna következetesen visszautasítja az amerikai vádakat.