A tárca közölte, hogy az orosz büntető törvénykönyv egyik cikke alapján körözik, de ennek számát nem adta meg.
Martens augusztus 8-án, Volodimir Zelenszkij ukrán és Aleksandar Vuvic szerb elnök közös belgrádi sajtótájékoztatóján feltett kérdésével hívta fel magára az orosz és a nemzetközi közfigyelmet.
„El tudná mondani nekünk, európaiaknak, hogy mit tudnánk konkrétan tenni, hogy segítsünk önöknek több oroszt megölni?” – kérdezte Martens angolul Zelenszkijt, hozzáfűzve, hogy orosz katonákra gondol.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség augusztus 15-én egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy az újságíró ellen az orosz Btk. 282. cikkének 2. bekezdése alapján – gyűlölet vagy ellenségeskedés szítása címén – indult büntetőeljárás. Ha a vád bizonyítást nyer, hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön „nyilvánvalóan szándékos provokációnak” minősítette Martens kijelentését, és kifogásolta, hogy az újságíró nem kért bocsánatot nyilvánosan.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban felszólította Szerbiát, hogy reagáljon az német újságíró „oroszok megölésére” vonatkozó szavaira. Perko Matovic, a szerb információs és távközlési minisztérium államtitkára augusztus 13-án elítélte Martens megnyilvánulását, amelyet a Belgrád és Moszkva közötti kapcsolatok elrontására irányuló kísérletnek nevezett.
Egy nappal később Aleksandar Vulin volt miniszterelnök-helyettes, a Szerb Szocialista Mozgalom elnöke a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a szerb kormánynak ki kellett volna utasítania a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítóját.
A németországi orosz nagykövetség azzal a kéréssel fordult a berlini ügyészséghez, hogy adjon jogi értékelést arról, hogy Martens kijelentései nem merítették-e ki bűncselekmény tényállását.
Szergej Nyecsajev, a német fővárosban akkreditált orosz diplomáciai képviselet vezetője barátságtalannak és a valóságot eltorzítónak nevezte Martin Giese német külügyi szóvivőnek a botránnyal kapcsolatos szerdai nyilatkozatát. Nyecsajev kifogásolta, hogy Giese lényegében Martens védelmére kelt és azt hangoztatta, hogy Oroszországban nincs szólásszabadság.
Ezzel kapcsolatban a nagykövet rámutatott, hogy Németországban betiltják a külföldi, egyebek között orosz sajtóorgánumokat pusztán azért, mert a német mainstreamtől eltérő nézőpontot képviselnek, amelyhez a hétköznapi helyi olvasó nem fér hozzá, a nemkívánatos orosz újságírókat pedig kiutasítják. Nyecsajev szerint Martens „ténylegesen felajánlotta a kijevi rezsim vezetőjének, hogy segít az oroszok meggyilkolásában”.
(MTI)
A debreceni modell testközelből. 
