Százezrek vonultak csütörtökön az utcákra Franciaországban a szakszervezetek által szervezett sztrájk- és tiltakozónapon, amelynek célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon a kilenc nappal ezelőtt kinevezett új miniszterelnök jövőbeni költségvetési döntéseire. Az egyik legnagyobb francia szakszervezet, a CGT szerint országszerte több mint egymillió ember vett részt a tüntetéseken, és a szervezet vezetője, Sophie Binet szerint a nap „sikeres” volt. A belügyminisztérium szerint viszont mintegy félmillió tüntető volt az országban, ebből 55 ezer Párizsban, ahol a felvonulás végén több helyen voltak zavargások. A szakszervezeti vezetők este bejelentették, hogy pénteken döntenek a megmozdulások folytatásáról.
Sophie Binet csütörtök este egy televíziós interjúban azt mondta: a szakszervezetek és a tüntetők most „erőpozícióban vannak”, és „a miniszterelnöknek nagyon gyorsan reagálnia kell, különben újabb tüntetésekre számíthatunk”. Sébastien Lecornu, a francia kormány új vezetője közleményben jelezte, hogy a tüntetők követelései a nagyobb társadalmi és adóügyi igazságosságért azon „konzultációk középpontjában állnak”, amelyeket kinevezése óta folytat a politikai és szakszervezeti erőkkel, hogy minél előbb elő tudja terjeszteni a 2026-os költségvetési javaslatokat. Jelezte, hogy a párbeszéd folytatása érdekében a következő napokban ismét fogadja a szakszervezeteket.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a nyáron, még az előző kormányfő, Francois Bayrou által bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv (a közszolgáltatások csökkentése, a munkanélküli-biztosítás reformja, a szociális ellátások befagyasztása) ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök, Sébastien Lecornu sem vetett el. A kormányfő a héten megkezdte a konzultációkat a politikai, szakszervezeti és munkaadói erőkkel egy olyan kormány megalakítása érdekében, amely képes lesz túlélni az ellenzék által már bejelentett újabb bizalmatlansági indítványt.
Ez volt a második tiltakozó nap a tervezett költségvetési megszorítások ellen – amelyekbe a két előző kormányfő, Michel Barnier és François Bayrou is belebukott a nemzetgyűlési szavazáson – szeptemberben Franciaországban: szeptember 10-én, a Zárjunk le mindent! felszólítással szervezett állampolgári mozgalom tüntetésén mintegy 200 ezren vettek részt országszerte, míg 2023-ban a nyugdíjreform elleni tiltakozónapokon rendszeresen egymillió tüntető vett részt, a rekordot 1,4 millió jelentette.
Párizson kívül néhány vidéki tüntetésen is történtek incidensek, elsősorban Nantes-ban és Lyonban. A belügyminisztérium szerint 309 embert állítottak elő, 134-et vettek őrizetbe, míg 26 rendfenntartó és egy újságíró megsérült a felvonulások során történt incidensekben.
Bruno Retailleau tárcavezető csütörtök este úgy vélte, hogy „Franciaország nem állt le”, és a tüntetések „összességében jó körülmények között” zajlottak. Párizsban „néhány radikális megpróbálta tönkretenni a tüntetéseket, de a rendfenntartó erők mozgékonysága és reagálóképessége korlátozta mozgásukat” – hívta fel a figyelmet a miniszter, aki körülbelül 6 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a főváros biztonságának szavatolása érdekében, országos szinten pedig 80 ezer rendfenntartót vezényelt az utcákra.
A párizsi tömegközlekedésben az előzetes bejelentéseknek megfelelően a csúcsforgalmi órákban voltak fennakadások, de az ország többi részén viszonylag zavartalan volt a forgalom. Az oktatási minisztérium szerint a tanárok 17 százaléka sztrájkolt. Több tucat középiskola részlegesen vagy teljesen zárva volt. A gyógyszerészek viszont jelentős számban vettek részt a megmozdulásban, hogy tiltakozzanak a generikus gyógyszerekre vonatkozó kereskedelmi kedvezmények csökkentése ellen. Szakszervezeteik szerint a 20 ezer gyógyszertárból körülbelül 18 ezer nem nyitott ki.
(MTI)
Azt is elmondta: hálás a magyar embereknek. 
