Az olasz kormányfő tavaly novemberben kötött megállapodást az albán miniszterelnökkel, Edi Ramával, amelynek értelmében Róma két tábort épített ki: egyet a tengerparti Shengjinben, egyet pedig Gjaderben. A táborokba a tervek szerint a tengeren érkező és az olasz hatóságok által ott megmentett embereket helyezik el. Az albániai központokban az embereket azonosítják, a menedékkérelemre jogosultak eljárásait elindítják, az arra nem jogosultakat kiutasítják. A táborok egyszerre háromezer embert tudnak befogadni.
Megjegyezte, hogy az albániai táborok potenciálját bizonyítja az a mozgósítás, amelyet az európai baloldal és a nem kormányzati szervezetek indítottak megnyitásuk ellen nemzetközi szinten. Hozzátette, hogy ezzel egy időben a tagállamok többsége példaként állította az albániai táborok tervét az Európai Bizottság elé.
A kormányfő elmondta, hogy 2023 augusztus utolsó napjaihoz képest hatvannégy százalékkal csökkent az érkező migránsok száma. Harmincszázalékos a visszaesés 2022 ugyanezen időszakához képest. A belügyminisztérium adatai szerint augusztusban alig valamivel több mint nyolcezren érkeztek, miközben tavaly augusztusban huszonötezer fölött volt az érkezők száma. Meloni a jobbközép kormány intézkedéseinek tulajdonította az eredményeket, köztük az afrikai származási és tranzitországokkal aláírt kétoldalú megállapodásokat említette. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
