Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter levélben fordult vasárnap az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a nemrég Magyarországnak adott négypontos energiabiztonsági garanciákkal kapcsolatban, amelyek közül szerinte már kettőt megsértettek.
A tárcavezető a Kaja Kallasnak küldött levelében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók újabb féléves meghosszabbításakor január 27-én négy pontban adott garanciát arra, hogy biztonságban lesz Magyarország energiaellátása Ukrajna vonatkozásában, és ezek közül kettőt már meg is szegtek.
Kiemelte: először is, a brüsszeli testület vállalta, hogy az ukrajnai gáztranzit újraindításáról hazánk bevonásával fognak tárgyalni, viszont a magyar kormányt végül a többszöri kérése ellenére sem hívták meg ezen egyeztetésekre.
„Másodszor, az Európai Bizottság garanciát adott arra is, hogy Ukrajna nem fogja megtámadni az EU-ba irányuló energiaszállításért felelős infrastruktúrát. Azonban mélységes sajnálatunkra Ukrajna dróntámadást intézett a Török Áramlat Russzkaja nevű kompresszorállomása ellen február 28-án éjjel. A Török Áramlat biztonsága kulcsfontosságú Magyarország gázellátása szempontjából”
- szögezte le.
Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy EU-tagjelölt korábbi ígéreteivel ellentétben olyan lépéseket tegyen, amelyek súlyosan veszélyeztetik a közösség egyes tagállamainak energiabiztonságát.
„Ugyancsak elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy kulcsfontosságú ügyben az Európai Bizottság nem az EU-tagállamok érdekeit képviseli, hanem egy tagjelölt országét a tagállamokkal szemben” – húzta alá.
„Magyarország álláspontját nagyrészt az ezen levélben felvetett kérdések fogják meghatározni az Ukrajnával kapcsolatos döntésekben az elkövetkező időszakban”
- figyelmeztetett.
„Ezért tisztelettel annak a tisztázására kérném Önt, hogy az Európai Bizottság továbbra is érvényesnek tartja-e a négypontos garanciát, illetve hogy tájékoztasson arról, milyen lépéseket tesznek e garanciák fenntartása érdekében” – írta.
(MTI)
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
