A Verdi szakszervezet által vezetett szervezett akció vasárnap váratlanul kezdődött a hamburgi repülőtéren, majd országos sztrájkká bővült. A frankfurti, müncheni, berlini és más nagyobb csomópontok utasait arra kérték, hogy ne utazzanak ki a repülőterekre, mert óriási fennakadások vannak.
A közszférában és a közlekedésben dolgozókat képviselő Verdi jelenleg is vitában áll a bérekről és a munkakörülményekről. A német sajtó jelentései szerint a nap folyamán több ezer járatot törölhetnek, ami több mint 500 000 utas utazását akadályozza meg.
A Lufthansa-csoport, amelynek fő központja Frankfurtban van, megerősítette, hogy „késések és kiterjedt járattörlések” vannak valamennyi légitársaságánál. Eközben a müncheni repülőtér „igen lecsökkentett menetrendre” figyelmeztetett, ezek szerint még az Eurowings, az Austrian Airlines és a Swiss Air járatai érvényesek.
Fotó: Depositphotos
Katja Bromm, a hamburgi repülőtér szóvivője, ahonnan a hétfőre tervezett 143 indulást törölték, és kijelentette, hogy a szakszervezet „becstelen”, mert bejelentés nélkül hirdetett sztrájkot. Azt is mondta, hogy a sztrájk htásai „túlzóak és igazságtalanok voltak több tízezer utazó számára, akiknek semmi közük a vitákhoz”.
A Verdi szóvivője elfogadta, hogy a sztrájk sokakat érint, de szerinte az utazási fennakadások a jobb fizetési ajánlatok eléréshez szükségesek.
Lars Stubbe, a szakszervezet hamburgi képviselője a BBC-nek elmondta: „A dolgozók tisztában vannak azzal, hogy előfordulnak fennakadások, és kényelmetlenül érzik magukat, de a sztrájkot a munkáltató okozta, mert nem tettek le elfogadható ajánlatot.”
A frankfurti repülőtér 1770 menetrend szerinti járata közül sokat már töröltek, míg a müncheni 820 járat többségét várhatóan törlik. Stuttgartban, Düsseldorfban, Kölnben és Berlinben többszáz további lemondás várható.
Az NDR közszolgálati műsorszolgáltató szerint sok utas már feladta poggyászát, és problémái adódtak azok visszajuttatásával. A nagy német repülőtereket képviselő ADV szerint a sztrájk „szinte teljesen megbénította a légiforgalmat”.
Verdi követelései között szerepel a 8 százalékos fizetésemelés, vagyis havonta legalább 350 euró minden dolgozó számára – valamint három plusz szabadnap, és egy további nap a szakszervezeti tagoknak.
Stubbe elmondta, hogy míg a repülőtéri bérek a minimálbér felett voltak, óránként 13-25 euró között mozogtak, a különböző beosztású dolgozók – különösen a biztonsági személyzet – kevesebb éves szabadságot kapott, mint mások.
„Két olyan tárgyalási forduló volt, amelyen a munkaadók még egy fillért sem ajánlottak fel. Elég megszokott, hogy első körben nem kapunk ajánlatot, de most már a második körben is lényegében azt mondták a munkáltatók, hogy nem, nem fogunk ajánlatot adni, mert nincs pénzünk” – tette hozzá.
A BDLS, a biztonsági dolgozók fizetését megállapító testület közleményében azt írta: „A sztrájk által okozott kár szinte kizárólag azokat a cégeket érinti, amelyek nem ülnek tárgyalóasztalhoz.”
Felszólította a kormányt, hogy tiltsa be a rövid távú sztrájkokat, hozzátéve, hogy a légi közlekedés „létfontosságú Németország számára, mint üzleti helyszín”, amelyet „nem szabad felhasználni” kollektív fizetési vitákban.
Ralph Beisel, az ADV vezérigazgatója elmondta, hogy a sztrájk hatással volt az európai és a globális légiforgalomra, ami a „dominóeffektus” miatti csatlakozások elmaradásához vezetett.
A budapesti repülőtér lett a legjobb európai légikikötő a 15-25 milliós utasforgalmat bonyolító repülőterek között 2022-ben után 2024-ben is. 
