250 fős szerb törvényhozásban kétnapos vitát követően a jelen lévő 213 képviselő közül 152 biztosította támogatásáról és 61 ellenezte a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a horvát és a bosnyák kisebbség koalíciós kormányát.
Kormányprogramjának ismertetésekor Milos Vucevic, a Szerb Haladó Párt elnöke kiemelte, hogy a béke megőrzése és az életszínvonal növelése lesz az új szerb kormány legfőbb feladata. Mint mondta: az ország külpolitikájának középpontjában a függetlenség és a katonai semlegesség megőrzése áll majd. Emellett szeretné megőrizni a jó kapcsolatokat a szomszédos országokkal is. Közölte, az európai uniós tagság elnyerése továbbra is Szerbia stratégiai célja marad, és az új kormány folytatni fogja a szükséges reformintézkedéseket, még akkor is, ha a csatlakozási folyamat évről évre bonyolultabbá válik az újabbnál újabb feltételek miatt.
Fotó: Wikipédia/Szerb Védelmi Minisztérium
Milos Vucevic közölte azt is, hogy az új kormány előtt nagyon komoly külpolitikai kihívások állnak már most is, és ebből a szempontból a legfontosabb a szuverenitásának és a területi egységének a megőrzése lesz, és a harc azért, hogy Koszovó Szerbia része maradjon.
A kormánynak 25 minisztériuma és hat tárca nélküli minisztere van. A 2000-ben bekövetkezett demokratikus fordulat óta, miután az országot akkor vezető Slobodan Milosevicnek az ellenzéki tüntetések nyomán távoznia kellett a politikából, ez a legnépesebb kabinet. A 32 tagú kormányban tíz nő és négy párton kívüli politikus is helyet kapott.
A Vajdasági Magyar Szövetség sem miniszteri, sem kormányalelnöki pozíciót nem kért a koalíciós tárgyalásokon, államtitkári szinten vesznek részt a Vucevic-kabinet munkájában, ahogyan azt az utóbbi tíz évben is tették. Államtitkáraik lesznek az oktatási, az építésügyi, a mezőgazdasági, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a pénzügyi, a gazdasági, valamint a beruházási minisztériumban.
Szerbiában tavaly decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást. Miután 2020-ban és 2022-ben is volt előrehozott parlamenti választás, Aleksandar Vucic államfő bejelentette, hogy most egy nyugodtabb időszak következik, és a várakozások szerint legalább 2027-ig nem kell újra az urnák elé járulni.
Az ezredforduló óta csak egyetlen kormánynak sikerült kitöltenie mandátumát. Mirko Cvetkovic kabinetje 2008 és 2012 között irányította az országot. A 2016-ban megválasztott kormány is négy évig maradt, ám némileg átalakult, és a kormányfő személye is megváltozott: Aleksandar Vucicot államfővé választották, és Ana Brnabic vette át a helyét. (MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
