Gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez csütörtökön a Valdaj nemzetközi vitaklub élőben közvetített plenáris üléséről.

Putyin kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kész a párbeszédre Trumppal.

„A magam részéről nem tartom restellnivalónak, hogy felhívjam, egyszerűen nem teszem, mert a nyugati államok vezetői egy bizonyos ideig szinte minden héten hívtak, aztán ezt hirtelen abbahagyták. Hát ha nem akarják, nem is kell nekik. Mint látják, élünk és virulunk, fejlődünk, haladunk előre. Ha bármelyikük újra fel akarja venni a kapcsolatot, mindig is azt mondtam, és most is azt akarom mondani – semmi kifogásunk ellene” – nyilatkozott az orosz elnök a Szocsiban megtartott fórumon.

„Az, amit (Trump) arról mondott, hogy szeretné helyreállítani a kapcsolatokat Oroszországgal, és hozzájárulni az ukrán válság megoldásához, úgy tűnik számomra, hogy legalábbis figyelmet érdemel”

- mondta.

Közölte, hogy hatással volt rá Trumpnak a merényletkísérlet alatt tanúsított magatartása és bátor embernek nevezte Donald Trumpot. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a volt és a leendő hivatali partnerét az első elnöki ciklusa alatt beszorították, és „félt egy lépést is tenni”.

Az ukrajnai háború menetéről annyit közölt, hogy Kupjanszknál az orosz erők bekerítettek egy 10 ezer és 5 ezer fős ukrán csoportosulást. Az ukrán csapatok Putyin szerint pontonátkelőket próbálnak létesíteni a visszavonuláshoz, de ezeket az orosz tüzérség megsemmisíti. Megismételte, hogy kész Ukrajnával a rendezésről tárgyalni, a 2022 tavaszán Isztambulban elért megállapodások alapján.

Elvei is vannak

Putyin megnevezte azt a hat alapelvet, amelynek szerinte az országok közötti kapcsolatok alapját kell képezniük a fejlődés új történelmi szakaszában. Első helyen az országok és népek nyitottságát említette az együttműködésre és elítélte a mesterséges korlátok felállítására irányuló kísérleteket. A második alapelvként arról beszélt: akkor maradhat fenn a világ sokszínűsége, ha nem erőltetik rá másokra, nem nyilvánítják egyetemesnek egy ország vagy egy lakosság kis részének modelljét.

Az orosz elnök harmadik elve a maximális reprezentativitás, a teljes jogú részvétel a kollektív döntésekben, amit szembeállított azzal, ha valaki magának bitorolja el a jogot, hogy mások nevében beszéljen és cselekedjen.

„A kulcselv: biztonságot mindenkinek, kivétel nélkül. Egyesek biztonsága nem biztosítható mások biztonságának rovására. De nem mondok itt semmi újat, ez mind benne van az EBESZ dokumentumaiban, csak végre kell hajtani”

- mondta, a hidegháború örökségének nevezve a blokkos megközelítést.

Az ötödik elv az „igazságosság mindenki” számára, amivel kapcsolatban kitért az országokon belül társadalmi feszültséget keltő egyenlőtlenségre, nemzetközi szinten pedig „az aranymilliárd” és az emberiség többi része közötti fejlettségi szintbeli különbségre, amely mindenekelőtt a migrációs probléma elmélyülésével jár. Végül a sort lezárva azt mondta, hogy a fenntartható nemzetközi megállapodás csak a szuverén egyenlőség elvein alapulhat.

Pusztító arrogancia

Hangot adott véleményének, miszerint a mai világban a legkárosabb és legpusztítóbb dolog az arrogancia és a végtelen és megszállott tanítás vágya.

„Bátran kimondhatjuk és megismételhetjük, nem csak a saját szabadságunkért, nem csak a jogainkért, nem csak a szuverenitásunkért harcolunk. Mi az egyetemes jogokat és szabadságokat, az államok abszolút többségének létezési és fejlődési lehetőségét védjük” – mondta az elnök, aki előzőleg leszögezte, hogy szükség esetén Oroszország meg fogja védeni magát és állampolgárait.

„Oroszországra értelmetlen nyomást gyakorolni, de mindig készek vagyunk a megállapodásra”

- fogalmazott Putyin.

Figyelmeztetett: az arra vonatkozó nyugati felhívások, hogy az atomhatalom Oroszországot stratégiailag le kell győzni, határtalan kalandorságról tanúskodnak, az ezt hirdető politikusoknak a saját büntetlenségükbe vetett hite pedig globális tragédiához vezethet.

„A nemzetközi konfliktusok és összecsapások egymás kölcsönös elpusztításával fenyegetnek. Hiszen létezik az erre alkalmas fegyver, amelyet folyamatosan tökéletesítenek, és amely a technológia fejlődésével új formákat nyer” – mondta Putyin.

„És az ilyen fegyver birtokosainak klubja egyre bővül. És senki sem garantálja, hogy a fenyegetések lavinája, valamint a jogi és erkölcsi normák végső megsemmisülése esetén nem vetik be” – tette hozzá az orosz elnök, aki szerint a Nyugat hatalmi monopóliuma veszélybe került.

NATO helyett kölcsönös bizalom?

„Ma már csak egyetlen blokk maradt a világban, amelyet az úgynevezett regulázás, merev ideológiai dogmák és klisék forrasztanak össze. Ez az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, amely anélkül, hogy megállította volna terjeszkedését Európa keleti részén, most a világ más területeire is megpróbálja kiterjeszteni megközelítését, megszegve saját alapszabályát. Ez egyszerűen őszinte anakronizmus”

- hangzott Putyin okfejtése.

A NATO keleti bővítését lopakodó intervenciónak nevezte. Az Oroszország és az európai országok közötti kapcsolatokban a legfontosabb problémaként a bizalom hiányát nevezte meg. Emlékeztetett volt európai vezetők azon beismerésére, miszerint az ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodásokat csak azért írták alá Moszkvát félrevezetve, hogy Ukrajna újrafegyverkezhessen.

Álláspontja értelmében vissza kell térni a kölcsönös bizalom rendszeréhez, mert „ez az első lépés az eurázsiai biztonsági rendszer megteremtése felé” – zárta Putyin.

Azt mondta, hogy egy kezén meg tudná számolni a tisztességes és következetes európai politikusokat. Név szerint azonban csupán Gerhard Schröder volt német kancellárt említette meg.

(MTI)