Rámutatott, hogy Oroszország nagyságrendekkel több ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, mint Ukrajna, és ebben a tekintetben a világ egyik vezető országa. Kifejezte Moszkva készségét a külföldi partnerekkel való együttműködésre a ritkaföldfémek fejlesztésében, többek között az „új régiókban”.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti esetleges ásványkincs-megállapodás semmilyen módon nem érinti Oroszországot. Megjegyezte, hogy az ukrajnai ritkaföldfémkészleteket még fel kell mérni.
Azt is javasolta, hogy gondolkodjanak egy közös alumíniumbányászati projekt elindításán a krasznojarszki régióban, ahová amerikai vállalatokat is meg lehetne hívni. Az elnök 15 milliárd dollárra becsülte a projekt beruházásait. Megjegyezte, hogy Oroszország kész 2 millió tonna alumíniumot szállítani az amerikai piacra, ami szerinte stabilizálhatja a világpiaci árakat.
Putyin jónak ítélte Donald Trump amerikai elnöknek a védelmi kiadások csökkentésére tett javaslatát. Álláspontja értelmében Oroszország és az Egyesült Államok meg tudna állapodni a védelmi kiadások 50 százalékos csökkentésében és Kína is csatlakozhatna ehhez a kezdeményezéshez.
Az ukrajnai rendezésről szólva hangot adott álláspontjának, miszerint Trumpnak – ellentétben az európai vezetőkkel – szabad keze van ebben ügyben „Nem csak azt mondja, amit gondol, hanem azt is teszi, amit akar. Nos, ez az egyik jelentős nagyhatalom vezetőjének kiváltsága” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak meg kell tennie az első lépést a kölcsönös bizalom növelésére az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. Közölte, hogy érdemben nem tárgyalt Trumppal a konfliktus megoldásáról.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
