A Magyar Bankszövetség lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez. A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak (OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti, stb.), a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik.
Így a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti.
Az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.
A bankszektor többrétű, szoros kapcsolatban áll a gazdasági szereplőkkel, és eredményessége meghatározza a nemzetgazdaság fejlődését is. A globalizálódó és digitalizálódó pénzügyi tevékenység állandó fejlesztést, jelentős tőkeigényt továbbá a nemzetközi versenyképesség megőrzését kívánja meg. A bankszektorba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke. A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022. első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt.
Az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi.
A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll: a vírusjárvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása. A magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1 százalékos tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor.
A bankszektor a legkedvezőbb üzleti környezetben is 1 számjegyű nyereséget ért el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordított, azaz a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.
Inflációs környezetben a növekvő bevételeket növekvő kiadások kísérik, a pénzügyi piacokon a szolgáltatások árát a piac határozza meg. A pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát. Az extra terhek a hazai bankok számára már árazási versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon, emiatt a magyar bankrendszer üzleti eredményessége csökken, így a szektor kisebb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez.
A hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.
A bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását – közte a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését - csak versenyképes állapotban tudja megismételni. A gazdaság újjáépítéséhez célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programok szükségesek, amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni.
Hónapokig húzódott a találkozó előkészítése. 
