A törvényszékek számára készült dokumentumban a Kúria - a polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseire alapozva - rögzíti: nem felel meg a jogszabályoknak az a megoldás, hogy a bíróság, a hatóság, esetleg a közjegyző már a kölcsönszerződés megszűnésekor vagy a bank végrehajtási kérelmének benyújtásakor forintra számítsa át a devizahitel összegét.
A jelenlegi magánjogi kódex - és a készülő új Ptk. is - arról rendelkezik, hogy a tartozás pontos értékét a fizetés helyén és idején érvényben lévő árfolyam alapján kell kiszámolni. Fizetés alatt azt kell érteni, amikor a pénzt, a behajtott összeget a végrehajtást kérő, azaz a bank megkapja.
Ezért a svájci frankban, euróban, dollárban vagy jenben felvett adósság mindaddig devizában számolandó, amíg az összeg behajtása, az ügyfél vagyontárgyainak elárverezése be nem fejeződik. Az ennél korábbi időpontra eső átszámítás a törvényi rendelkezésekkel ellentétben legalább részben a végrehajtást kérőre, tehát a pénzintézetre hárítja át az árfolyamváltozásból eredő kockázatot, s így a veszteséget - áll a Kúria dokumentumában.
A hitel bedőlése után is az adósé az árfolyamkockázat
A hitel bedőlése után, a végrehajtás alatt sem mentesülnek a devizahitelesek az árfolyamkockázat alól - írta a Magyar Nemzet pénteken, idézve a Kúria által kiadott ajánlást.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
