A törlesztőrészletek alapvetően átutalási minőségükben kerültek a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá. Ennek oka, hogy a hitelintézetek tájékoztatása szerint a banki rendszerekben nem tudják címkézni az utalásokat, nem tudják nyomon követni, hogy az adott utalás hiteltörlesztést szolgál-e, s ennek következtében az illetékmentesség biztosítása nem lehetséges - írta a minisztérium.
A tárca a napokban megjelent sajtóhírekre reagálva azt is közölte, nincs tudomása arról, hogy a Magyar Bankszövetség rendelkezne egyszerű megoldással az utalások címkézésére vonatkozóan.
A kölcsöntörlesztés esetében is érvényesnek kell lennie az "illetékplafonnak" - tekintettel, arra hogy a törvény alkalmazásában a kölcsöntörlesztés átutalásnak minősül - az illeték mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a hatezer forintot - mutat rá a tárca.
Amennyiben a kölcsöntörlesztést a felek úgy rendezik, hogy ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál fennálló követelésbe beszámítják a tartozás összegét (vagyis ugyanaz a hitelintézet vezeti a folyószámlát, mint amelyik a kölcsönt nyújtotta), akkor is indokolt előírni azt, hogy az illeték mértéke ne haladhassa meg a hatezer forintot. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt törvényi szinten is szeretné egyértelművé tenni, ezért a szükséges törvénymódosítást előkészíti - közölte a tárca.
A kölcsöntörlesztés nem minősül fizetési műveletnek, de illetékköteles tranzakció lesz jövőre, és a főszabály szerinti 0,2 százalékos illeték terheli.
A hiteltörlesztők is fizetik majd az illetéket, de lesz illetékplafon
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) törvényi szinten is egyértelművé tenné, hogy a kölcsöntörlesztés esetében is érvényes a tranzakciós "illetékplafon", ezért előkészíti a szükséges törvénymódosítást - közölte a tárca.
13 évig volt hivatalban. 
