Dinamikusan növekedtek a hitelkihelyezések az első fél évben, azonban a válság előtti időszakhoz képest nagy különbség, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban szerzett makroprudenciális mandátumával gátat tud szabni a túlzott eladósodottságnak - fejtette ki Fábián Gergely, a jegybank pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatóság vezetője az M1-en.
Elmondta: a szabályok korlátozzák az ügyfél hitelének mértékét az ingatlan értékéhez mérten, illetve a hiteltörlesztést a jövedelem arányához kötik. A hitelezés szerkezete jóval egészségesebb, mint korábban - tette hozzá.
Nem csak lakáshitel kell: a személyi kölcsönre is rámozdultak a magyarok
A magyarországi bankok 213 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki az első fél évben, ami lényeges növekedés az előző évhez képest, 2013-ban pedig egész évben kevesebb lakossági hitelt folyósítottak a bankok, mint idén az első hat hónapban. A növekedésben fontos szerepe van a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok), eddig 12 ezren igényelték, mintegy 32 milliárd forint értékben.
Ugyanakkor rendkívül ösztönzően hat az alacsony kamatkörnyezet, átlagosan 5-6 százalékos kamattal lehet felvenni lakáshitelt, míg 2-3 évvel ezelőtt ez az érték 10 százalék volt, ami lényeges csökkenés a törlesztőrészletekben - jegyezte meg Fábián Gergely.
Beszámolt arról is, hogy a lakáshitelek mellett a személyi hitelek fogytak legjobban, 94 milliárd forint értékben.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
