A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai, illetve itthon határon átnyúló szolgáltatást nyújtó hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak, pénzforgalmi szolgáltatóknak kiküldött vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait a fizetési moratóriumot igénybe vevő ügyfelek hitelezhetőségének megítéléséről.
Az MNB 2020. április 7-én vezetői körlevelében hívta fel a figyelmet, hogy elsődleges fontosságúnak tartja, hogy a koronavírus-járvány kapcsán kialakult rendkívüli helyzetben, illetve az azt követő időszakban a pénzügyi közvetítő rendszer képes legyen a hitelezési tevékenység folytatásával továbbra is biztosítani a lakosság és a vállalatok, illetve a gazdaság egyéb szereplői számára a tevékenységükhöz szükséges források rendelkezésre állását. Ennek támogatása érdekében a jegybank több, a hitelintézetek likviditását, illetve hitelezhető forrásokhoz való jutását biztosító intézkedést is tett: például NHP Hajrá hitelek bevezetése, kötelező tartalék csökkentése, tőkekövetelményre vonatkozó előírások enyhítése.
A jegybank elvárja, hogy az érintett intézmények hitelezési aktivitásukat tartsák fenn, azaz a megfelelő hitelképességgel rendelkező ügyfelek részére továbbra is biztosítsák a szükséges forrásokat. Az MNB szerint nem fogadható el, hogy az adósok hitelképességének megítélése önmagában a moratórium ténye miatt romoljon, emiatt kerüljenek kizárásra a hitelezésből. Az MNB álláspontja, hogy az érintett adósokat csak a moratóriumra vonatkozó információ alapján nem lehet rossz adósként elkönyvelni, helyzetük minden esetben egyedileg vizsgálandó.
A jegybank helyszíni vizsgálatai és helyszínen kívüli felügyelési tevékenysége során kiemelten fogja figyelni ezen elvárások teljesítését. Amennyiben olyan magatartást tapasztal, mely kizárólag a moratóriumban való részvétel miatti hitelkérelem elutasításra, illetve a moratóriumra vonatkozó információk KHR felé való hibás vagy hiányos lejelentésére irányul, a jogszabály által biztosított lehetőségével élve meg fogja tenni az általa szükségesnek tartott intézkedéseket.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
