Figyelemre méltó üzenete volt a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergelynek a hitelmoratórium alakulását illetően. Lapunk munkatársa kérdezte a minisztert a témában, miután egy korábbi nyilatkozatában elhangzott, hogy a Bankszövetséggel folytat tárgyalásokat a fizetési haladékokkal kapcsolatban.
Az ugyanakkor nem volt világos az akkori sajtószemlékben, hogy ez konkrétan mely pénzügyi termékekre vonatkozik, és beleérti-e a lakossági hiteleket is. Közismert, hogy a koronavírus-járvány kitörése után, a negatív gazdasági hatások ellensúlyozására a kormány egyebek mellett arról is döntött, hogy a lakossági és vállalati hiteleknél lehetőséget ad a törlesztés felfüggesztésére, egészen év végéig, a március 18-ig folyósított hitelek esetében. De már az intézkedés hatályba lépésekor jelezték, hogy amennyiben szükséges, a kormány kész meghosszabbítani a moratórium idejét 2021-ben.
A lehetőséggel a lakossági hiteladósok 40 százaléka élt a májusi összesítések szerint, a többiek ezek szerint úgy ítélték meg, hogy jövedelmükben nem állt be akkora változás, ami a moratóriumba lépést indokolná, ők tehát rendben tovább törlesztették hiteleiket. Beszámítva a moratóriummal élő vállalati ügyfeleket is, összességében idén 2000 milliárd forint marad a cégeknél és a lakosságnál.
Mint jeleztük, most újra napirendre került a moratórium kérdése. Az első híradások alapján arra lehetett számítani, hogy a kormány a törlesztés felfüggesztésének meghosszabbítására készül. Ez önmagában is érdekes üzenet lenne, ugyanis azt jelezné, hogy a kormány – bár lendületes, 4,8 százalékos GDP-növekedéssel számol 2021-re – nem látja a garanciáit annak, hogy a jövedelmek alakulása fölöslegessé teszi a moratórium fenntartását. Vagyis a fizetésekből továbbra sem futja majd sok embernek a törlesztésre.
Mindezek után a Kormányinfón a Bankszövetséggel folyó tárgyalásokra vonatkozó érdeklődésünkre az alábbiakat közölte a miniszter (szöveghűen idézzük az ott elhangzottakat):
„A Bankszövetséggel folynak tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a moratórium szabályai miként alakuljanak 2021 január elsejét követően. Mindenkinek az az érdeke, hogy a magyar gazdaság működését, jövő évben várt jelentős növekedését szolgáló intézkedések szülessenek, ugyanakkor az meg senkinek nem érdeke, hogy az adósságok nőjenek, vagy sokkal hosszabb legyen a fizetési időszak. Ezen szempontokra tekintettel vizsgáljuk azt, hogy milyen megállapodást tudunk kötni a Bankszövetséggel, vagy ha ez nem sikerül, akkor milyen szabályozást tud a kormány elfogadni, de konstruktívan állt hozzá a Bankszövetség ezekhez a tárgyalásokhoz. Az eredményről majd be fogunk számolni, nincs még megállapodás.”
A fentiek szerint tehát a kormány problémásnak láthatja az általa bevezetett moratórium feltételeit, azt, hogy a törlesztőrészletek változatlansága érdekében a futamidőt kellett kinyújtani. Az adósságok emelkedésére vonatkozó megjegyzés ugyanakkor első olvasatra értelmezhetetlen, hiszen az előbb leírtak miatt a törlesztés havi összege nem emelkedik, azt nem engedik a jogszabályok. Viszont ha a kormány most azt próbálja megakadályozni, hogy a futamidők ne hosszabbodjanak meg vállalhatatlan mértékben (akár amiatt, hogy jövőre is lehet élni a moratóriummal), akkor a felfüggesztés ideje alatt „bent ragadt” törlesztéseket rövidebb időtávon kell beszámítaniuk a bankoknak, vagyis muszáj lenne emelniük a törlesztőrészleteken.
Kérdés, milyen megoldást tudnak elfogadni a bankok, amellyel nem lesz „sokkal hosszabb” a fizetési időszak, ugyanakkor az adósságok sem emelkednek. A miniszter szerint konstruktívan állnak hozzá a pénzintézetek a tárgyalásokhoz, de azért beszédes Gulyás Gergely tájékoztatásának az a része, hogy ha nem sikerül megállapodniuk, akkor a kormány kész maga elfogadni az új szabályozást. Ennek az üzenete az a bankok felé, hogy veletek vagy nélkületek, de változtatunk a feltételeken.
Az ügyben megkérdeztük az egyik leginkább érintett bankot, az OTP-t. Bencsik László vezérigazgató-helyettes válasza szerint a bank alapvetően minden olyan intézkedést támogat, ami a magyar gazdasági stabilitást és a növekedést szolgálja. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy ezek az intézkedések ne rontsák a banki jövedelmezőséget.
Lapunk véleménye szerint a kormány és a bankok között vélhetőleg ez az álláspontok közötti különbségek legnehezebben feloldható pont, hiszen, ha a futamidőt nem tolják ki és a költségek sem növekednek, az azt jelenti, hogy az ebből adódó veszteséget a bankoknak kell benyelni. Akár adó formájában, akár a nyereségük rovására. Ez viszont visszaüthet a bankok aktivitásában, ami végső soron a növekedési tervek elérését nehezítené meg.
Ugyanakkor Bencsik László szerint korai még a felvetés, hiszen fél év van a moratórium lejártáig. Ez pedig a jelenlegi helyzetben hosszú idő ahhoz, hogy megfontoltan lehetne döntést hozni. Az OTP előrejelzése
szerint egyébként a 2021-es év erőteljes gazdasági növekedést hozhat majd, mindez pedig azt eredményezheti, hogy nem lesz szükség a moratórium meghosszabbítására.
Érdekesség, hogy a kormány korábbi előrejelzése is arról szólt, hogy az idei, 3 százalékos visszaesést meghaladó, 4.8 százalékos gazdasági növekedés várható a jövő évben. (Sőt, ahogy arról a Pénzügyminisztérium kontra MNB csatározások kapcsán mi is többször beszámoltunk a jegybank az idei évre sem vár GDP romlást.) Így Gulyás Gergely által felvetett moratórium kitolása akár azt is sejtetheti, hogy a színfalak mögött a kabinet a gazdasági helyzet romlására készülhet. Ez persze abból a szempontból nem lenne előzmény nélküli, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete a hivatalos kormányzati előrejelzéshez képest már öt százalékos csökkenésről beszélt.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
