Figyelemre méltó üzenete volt a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergelynek a hitelmoratórium alakulását illetően. Lapunk munkatársa kérdezte a minisztert a témában, miután egy korábbi nyilatkozatában elhangzott, hogy a Bankszövetséggel folytat tárgyalásokat a fizetési haladékokkal kapcsolatban.
Az ugyanakkor nem volt világos az akkori sajtószemlékben, hogy ez konkrétan mely pénzügyi termékekre vonatkozik, és beleérti-e a lakossági hiteleket is. Közismert, hogy a koronavírus-járvány kitörése után, a negatív gazdasági hatások ellensúlyozására a kormány egyebek mellett arról is döntött, hogy a lakossági és vállalati hiteleknél lehetőséget ad a törlesztés felfüggesztésére, egészen év végéig, a március 18-ig folyósított hitelek esetében. De már az intézkedés hatályba lépésekor jelezték, hogy amennyiben szükséges, a kormány kész meghosszabbítani a moratórium idejét 2021-ben.
A lehetőséggel a lakossági hiteladósok 40 százaléka élt a májusi összesítések szerint, a többiek ezek szerint úgy ítélték meg, hogy jövedelmükben nem állt be akkora változás, ami a moratóriumba lépést indokolná, ők tehát rendben tovább törlesztették hiteleiket. Beszámítva a moratóriummal élő vállalati ügyfeleket is, összességében idén 2000 milliárd forint marad a cégeknél és a lakosságnál.
Mint jeleztük, most újra napirendre került a moratórium kérdése. Az első híradások alapján arra lehetett számítani, hogy a kormány a törlesztés felfüggesztésének meghosszabbítására készül. Ez önmagában is érdekes üzenet lenne, ugyanis azt jelezné, hogy a kormány – bár lendületes, 4,8 százalékos GDP-növekedéssel számol 2021-re – nem látja a garanciáit annak, hogy a jövedelmek alakulása fölöslegessé teszi a moratórium fenntartását. Vagyis a fizetésekből továbbra sem futja majd sok embernek a törlesztésre.
Mindezek után a Kormányinfón a Bankszövetséggel folyó tárgyalásokra vonatkozó érdeklődésünkre az alábbiakat közölte a miniszter (szöveghűen idézzük az ott elhangzottakat):
„A Bankszövetséggel folynak tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a moratórium szabályai miként alakuljanak 2021 január elsejét követően. Mindenkinek az az érdeke, hogy a magyar gazdaság működését, jövő évben várt jelentős növekedését szolgáló intézkedések szülessenek, ugyanakkor az meg senkinek nem érdeke, hogy az adósságok nőjenek, vagy sokkal hosszabb legyen a fizetési időszak. Ezen szempontokra tekintettel vizsgáljuk azt, hogy milyen megállapodást tudunk kötni a Bankszövetséggel, vagy ha ez nem sikerül, akkor milyen szabályozást tud a kormány elfogadni, de konstruktívan állt hozzá a Bankszövetség ezekhez a tárgyalásokhoz. Az eredményről majd be fogunk számolni, nincs még megállapodás.”
A fentiek szerint tehát a kormány problémásnak láthatja az általa bevezetett moratórium feltételeit, azt, hogy a törlesztőrészletek változatlansága érdekében a futamidőt kellett kinyújtani. Az adósságok emelkedésére vonatkozó megjegyzés ugyanakkor első olvasatra értelmezhetetlen, hiszen az előbb leírtak miatt a törlesztés havi összege nem emelkedik, azt nem engedik a jogszabályok. Viszont ha a kormány most azt próbálja megakadályozni, hogy a futamidők ne hosszabbodjanak meg vállalhatatlan mértékben (akár amiatt, hogy jövőre is lehet élni a moratóriummal), akkor a felfüggesztés ideje alatt „bent ragadt” törlesztéseket rövidebb időtávon kell beszámítaniuk a bankoknak, vagyis muszáj lenne emelniük a törlesztőrészleteken.
Kérdés, milyen megoldást tudnak elfogadni a bankok, amellyel nem lesz „sokkal hosszabb” a fizetési időszak, ugyanakkor az adósságok sem emelkednek. A miniszter szerint konstruktívan állnak hozzá a pénzintézetek a tárgyalásokhoz, de azért beszédes Gulyás Gergely tájékoztatásának az a része, hogy ha nem sikerül megállapodniuk, akkor a kormány kész maga elfogadni az új szabályozást. Ennek az üzenete az a bankok felé, hogy veletek vagy nélkületek, de változtatunk a feltételeken.
Az ügyben megkérdeztük az egyik leginkább érintett bankot, az OTP-t. Bencsik László vezérigazgató-helyettes válasza szerint a bank alapvetően minden olyan intézkedést támogat, ami a magyar gazdasági stabilitást és a növekedést szolgálja. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy ezek az intézkedések ne rontsák a banki jövedelmezőséget.
Lapunk véleménye szerint a kormány és a bankok között vélhetőleg ez az álláspontok közötti különbségek legnehezebben feloldható pont, hiszen, ha a futamidőt nem tolják ki és a költségek sem növekednek, az azt jelenti, hogy az ebből adódó veszteséget a bankoknak kell benyelni. Akár adó formájában, akár a nyereségük rovására. Ez viszont visszaüthet a bankok aktivitásában, ami végső soron a növekedési tervek elérését nehezítené meg.
Ugyanakkor Bencsik László szerint korai még a felvetés, hiszen fél év van a moratórium lejártáig. Ez pedig a jelenlegi helyzetben hosszú idő ahhoz, hogy megfontoltan lehetne döntést hozni. Az OTP előrejelzése
szerint egyébként a 2021-es év erőteljes gazdasági növekedést hozhat majd, mindez pedig azt eredményezheti, hogy nem lesz szükség a moratórium meghosszabbítására.
Érdekesség, hogy a kormány korábbi előrejelzése is arról szólt, hogy az idei, 3 százalékos visszaesést meghaladó, 4.8 százalékos gazdasági növekedés várható a jövő évben. (Sőt, ahogy arról a Pénzügyminisztérium kontra MNB csatározások kapcsán mi is többször beszámoltunk a jegybank az idei évre sem vár GDP romlást.) Így Gulyás Gergely által felvetett moratórium kitolása akár azt is sejtetheti, hogy a színfalak mögött a kabinet a gazdasági helyzet romlására készülhet. Ez persze abból a szempontból nem lenne előzmény nélküli, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete a hivatalos kormányzati előrejelzéshez képest már öt százalékos csökkenésről beszélt.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
