TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A kormány szerint figyelni kell arra a hiteleknél jövőre, hogy ne nőjenek az adósságok de ne is legyen sokkal hosszabb a fizetési időszak. 

Figyelemre méltó üzenete volt a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergelynek a hitelmoratórium alakulását illetően. Lapunk munkatársa kérdezte a minisztert a témában, miután egy korábbi nyilatkozatában elhangzott, hogy a Bankszövetséggel folytat tárgyalásokat a fizetési haladékokkal kapcsolatban.

Az ugyanakkor nem volt világos az akkori sajtószemlékben, hogy ez konkrétan mely pénzügyi termékekre vonatkozik, és beleérti-e a lakossági hiteleket is. Közismert, hogy a koronavírus-járvány kitörése után, a negatív gazdasági hatások ellensúlyozására a kormány egyebek mellett arról is döntött, hogy a lakossági és vállalati hiteleknél lehetőséget ad a törlesztés felfüggesztésére, egészen év végéig, a március 18-ig folyósított hitelek esetében. De már az intézkedés hatályba lépésekor jelezték, hogy amennyiben szükséges, a kormány kész meghosszabbítani a moratórium idejét 2021-ben.

A lehetőséggel a lakossági hiteladósok 40 százaléka élt a májusi összesítések szerint, a többiek ezek szerint úgy ítélték meg, hogy jövedelmükben nem állt be akkora változás, ami a moratóriumba lépést indokolná, ők tehát rendben tovább törlesztették hiteleiket. Beszámítva a moratóriummal élő vállalati ügyfeleket is, összességében idén 2000 milliárd forint marad a cégeknél és a lakosságnál.

Mint jeleztük, most újra napirendre került a moratórium kérdése. Az első híradások alapján arra lehetett számítani, hogy a kormány a törlesztés felfüggesztésének meghosszabbítására készül. Ez önmagában is érdekes üzenet lenne, ugyanis azt jelezné, hogy a kormány – bár lendületes, 4,8 százalékos GDP-növekedéssel számol 2021-re – nem látja a garanciáit annak, hogy a jövedelmek alakulása fölöslegessé teszi a moratórium fenntartását. Vagyis a fizetésekből továbbra sem futja majd sok embernek a törlesztésre.

Mindezek után a Kormányinfón a Bankszövetséggel folyó tárgyalásokra vonatkozó érdeklődésünkre az alábbiakat közölte a miniszter (szöveghűen idézzük az ott elhangzottakat):

„A Bankszövetséggel folynak tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a moratórium szabályai miként alakuljanak 2021 január elsejét követően. Mindenkinek az az érdeke, hogy a magyar gazdaság működését, jövő évben várt jelentős növekedését szolgáló intézkedések szülessenek, ugyanakkor az meg senkinek nem érdeke, hogy az adósságok nőjenek, vagy sokkal hosszabb legyen a fizetési időszak. Ezen szempontokra tekintettel vizsgáljuk azt, hogy milyen megállapodást tudunk kötni a Bankszövetséggel, vagy ha ez nem sikerül, akkor milyen szabályozást tud a kormány elfogadni, de konstruktívan állt hozzá a Bankszövetség ezekhez a tárgyalásokhoz. Az eredményről majd be fogunk számolni, nincs még megállapodás.”

A fentiek szerint tehát a kormány problémásnak láthatja az általa bevezetett moratórium feltételeit, azt, hogy a törlesztőrészletek változatlansága érdekében a futamidőt kellett kinyújtani. Az adósságok emelkedésére vonatkozó megjegyzés ugyanakkor első olvasatra értelmezhetetlen, hiszen az előbb leírtak miatt a törlesztés havi összege nem emelkedik, azt nem engedik a jogszabályok. Viszont ha a kormány most azt próbálja megakadályozni, hogy a futamidők ne hosszabbodjanak meg vállalhatatlan mértékben (akár amiatt, hogy jövőre is lehet élni a moratóriummal), akkor a felfüggesztés ideje alatt „bent ragadt” törlesztéseket rövidebb időtávon kell beszámítaniuk a bankoknak, vagyis muszáj lenne emelniük a törlesztőrészleteken.

Kérdés, milyen megoldást tudnak elfogadni a bankok, amellyel nem lesz „sokkal hosszabb” a fizetési időszak, ugyanakkor az adósságok sem emelkednek. A miniszter szerint konstruktívan állnak hozzá a pénzintézetek a tárgyalásokhoz, de azért beszédes Gulyás Gergely tájékoztatásának az a része, hogy ha nem sikerül megállapodniuk, akkor a kormány kész maga elfogadni az új szabályozást. Ennek az üzenete az a bankok felé, hogy veletek vagy nélkületek, de változtatunk a feltételeken.

Az ügyben megkérdeztük az egyik leginkább érintett bankot, az OTP-t. Bencsik László vezérigazgató-helyettes válasza szerint a bank alapvetően minden olyan intézkedést támogat, ami a magyar gazdasági stabilitást és a növekedést szolgálja. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy ezek az intézkedések ne rontsák a banki jövedelmezőséget.

Lapunk véleménye szerint a kormány és a bankok között vélhetőleg ez az álláspontok közötti különbségek legnehezebben feloldható pont, hiszen, ha a futamidőt nem tolják ki és a költségek sem növekednek, az azt jelenti, hogy az ebből adódó veszteséget a bankoknak kell benyelni. Akár adó formájában, akár a nyereségük rovására. Ez viszont visszaüthet a bankok aktivitásában, ami végső soron a növekedési tervek elérését nehezítené meg.

Ugyanakkor Bencsik László szerint korai még a felvetés, hiszen fél év van a moratórium lejártáig. Ez pedig a jelenlegi helyzetben hosszú idő ahhoz, hogy megfontoltan lehetne döntést hozni. Az OTP előrejelzése
szerint egyébként a 2021-es év erőteljes gazdasági növekedést hozhat majd, mindez pedig azt eredményezheti, hogy nem lesz szükség a moratórium meghosszabbítására.

Érdekesség, hogy a kormány korábbi előrejelzése is arról szólt, hogy az idei, 3 százalékos visszaesést meghaladó, 4.8 százalékos gazdasági növekedés várható a jövő évben. (Sőt, ahogy arról a Pénzügyminisztérium kontra MNB csatározások kapcsán mi is többször beszámoltunk a jegybank az idei évre sem vár GDP romlást.) Így Gulyás Gergely által felvetett moratórium kitolása akár azt is sejtetheti, hogy a színfalak mögött a kabinet a gazdasági helyzet romlására készülhet. Ez persze abból a szempontból nem lenne előzmény nélküli, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete a hivatalos kormányzati előrejelzéshez képest már öt százalékos csökkenésről beszélt.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
Pénzügyi szektor Okozhat gondot az OTP-nek, hogy vezérhelyettese a leendő legnagyobb konkurenshez igazolt?
Csabai Károly | 2020. szeptember 4. 06:07
Barna Zsolt július 20-án távozott a legnagyobb hazai hitelintézettől, s kevesebb mint másfél hónap múlva, szeptember 1-jén a Budapest Bank, MKB és Takarékbank már bejelentett egyesülését előkészítő gazdasági társaság alelnöke lett. E helycsere azért érdekes, mert a három bank fúziójával létrejövő hitelintézet mérlegfőösszege alapján az OTP után a második legnagyobb lesz, kvázi annak első számú versenytársa. Márpedig nemcsak a bankvilág, hanem a gazdaság egyéb területein tevékenykedő cégek is versenytilalmi megállapodásokkal akadályozzák meg, hogy a tőlük távozó vezetőjük rövid időn belül a konkurensüknél kamatoztathassa a náluk (is) megszerzett tudást.
Pénzügyi szektor Viszonylag jól átvészelte a K&H az első hullámot
Csabai Károly | 2020. szeptember 3. 16:43
Idei első félévében még 7,1 milliárd forintos adózott nyereséget is tudott termelni, igaz, az így is 19 milliárddal kisebb, mint 2019 azonos időszakában.
Pénzügyi szektor A bérek is célba érhetnek 5 másodpercen belül
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 17:48
Szeptember 1-jétől ugyanis már nemcsak a lakossági, hanem a vállalati átutalások is bekerülhetnek az azonnali fizetési rendszerbe, már ha a céges számlát vezető bank felkínálja e szolgáltatást.
Pénzügyi szektor Barna Zsolt a megabankhoz szerződött
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 31. 09:46
Alakul a vezetőség a gigabanknál.
Pénzügyi szektor Csőre töltöttek a bankok a második hullám miatt (frissítve)
Csabai Károly | 2020. augusztus 31. 06:07
A járvány ismételt felerősödése láttán ők is szigorítottak. Fiókjaik többségébe maszk nélkül már nem lehet belépni, emellett plexifalak választják el a banki ügyintézőket az ügyfelektől. Mármint azoktól, akik igénylik a személyes kapcsolattartást. Online ugyanis már szinte mindent el lehet végezni, erre a hitelintézetek nemcsak felkészültek, hanem ösztönzik is a klienseiket.
Pénzügyi szektor Magántőkealappal gyarapodott a Matolcsy-fiúk barátjának cégbirodalma
Csabai Károly | 2020. augusztus 29. 06:04
A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője –  egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai.
hírlevél