Újabb és újabb mentőmódszereket találnak ki vagy terveznek a devizahitelesek számára, most is folyik egy ezzel kapcsolatos politikai szócsata, amelyről még nem tudni, mikor és mi lesz a vége. A legújabb hírek szerint az Alkotmánybíróság ismét tárgyalni kezdi a devizahitelesek ügyét, és e testület döntésére vár a politika, hogy újra a Parlament elé vigye a kérdést.
Eközben a forintalapú jelzáloghitelesek megsegítéséről senki nem beszél. Pedig náluk majdnem ugyanannyi a problémás, 90 napon túl nem fizető hitelek aránya (értékalapon, a milliárd forintban az MNB által megadott hitelösszegek megoszlásából számolva), mint a devizahiteleknél. A szabad felhasználású hiteleknél egy kicsit magasabb, a lakáscélú hiteleknél egy kicsit alacsonyabb, de nincs lényeges különbség.
A trendek is ugyanabba az irányba mutatnak: a forintos és a devizás adósoknál egyformán a helyzet további romlása figyelhető meg, ráadásul utóbbiaknál az eddig mentőprogramok – végtörlesztés, árfolyamgát – ellenére. Ezért mondja azt sok közgazdász, hogy a devizahitelek körüli folyamatos botrány csak politikai célokat szolgál, a probléma valójában a gazdasági növekedéssel, a tisztességesen fizető munkahelyek hiányával, a szegénység terjedésével van, nem elsősorban a devizahitelekkel.
Ez a felismerés persze nem vigasztalja azokat, akiknek a törlesztőrészlete kétszeresére növekedett, de azokat sem, akik korábban forintban adósodtak el, mégis bajba kerültek. A devizahitelesekből egyébként jóval több van, az összes piaci jelzáloghitel mintegy 77 százaléka, de a forinthitelek is ezermilliárd forint felett voltak szeptember végén.
Amint említettük, az eddigi mentőprogramok ellenére is nőtt a problémás devizahitelek száma, ami utólag is igazolja azokat a – józan paraszti ésszel is könnyen belátható – kritikákat, amelyek szerint a végtörlesztés azokon segített, akiknek valójában nem volt szüksége segítségre. Jól látható ez a grafikonon, amelyen 2012 első felében, tehát közvetlenül a végtörlesztés után is ütemesen tovább nőtt a problémás állomány.
(A Nap grafikonja-sorozat további részeit itt olvashatja.)
Negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű „A plusz” államadós-besorolásának kilátását a Fitch. 
