Nagyon sokan veszik igénybe a Nemzeti Eszközkezelő segítségét, de vészesen fogy a keret.

Szerdán főleg az este várható Fed-jegyzőkönyv miatt inkább a kisebb ármozgások jellemezték a tőkepiacokat. A BUX esett, főleg az OTP miatt, a forint is gyengült. Számos okuk van a magyar tőzsde befektetőinek arra, hogy óvatosak legyenek a hosszú hétvége előtt – mondja az elemző.

A külföldi székhelyű magyar pénzintézetek kezdeményeztek eljárásokat a magyar adósokkal szemben. Állítják: rájuk nem vonatkozik a törvény.

A lakáspiacot a szocpolon keresztül "visszaadott" áfa, a lakáshitelezést a kamattámogatás fokozatos kivezetése segíthetné. A jövedelemarányos törlesztés nem ördögtől való gondolat, de szükséges feltétele a kötelező pozitív adóslista. A kockázatarányos árazásba a szélesebb marzs is belefér - a bankoknak "ismert" ügyfelek ma is 3 százalékos marzson kapnak hitelt - mondja a Bankszövetség alelnöke.

Az NGM adatai szerint igen komoly érdeklődés tapasztalható - főleg a munkavállalók oldaláról - a bér melletti juttatásként adható lakáshitel-támogatás iránt - írja a Magyar Nemzet. Az bizonyosnak látszik ugyanakkor, hogy a dolgozók csak csekély része kapja majd meg az évi 1 milliós támogatást munkahelyétől.

Bár önmagában csökkent a nem teljesítő hitelek mennyisége, a kisebb állomány okán rekordra jutott a késve fizetők állománya az MNB statisztikái szerint. Az év elejének forintgyengülése mellett az adósmentéssel kapcsolatos várakozások is megdobhatják majd a tartozásállományt.

Nő-e a bajba jutott devizahitelesek aránya akkor, ha gyengébb a forint? A számok szerint igen, de az is biztos, hogy nem az árfolyam az egyetlen ok, ami miatt a legalább 90 napja nem fizetett hitelek aránya folyton tovább emelkedik.

A devizahitelesek megmentéséről harsog a politika, miközben a forinthitelesek pont ugyanakkora bajban vannak. A végtörlesztés után is töretlenül nőtt a problémás hitelek aránya - hol lehet a hiba?

A bankszövetség elnöksége hétfőn arról tárgyalt, hogy a jegybank állásfoglalásának megfelelően, át kell dolgozniuk az egyik javaslatuk megoldási irányát, illetve egyebek között a nehéz helyzetben lévő ügyfelekről is egyeztettek - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Népszabadságnak.

A bankárok nem tettek le arról, hogy lehet egyezség a kormánnyal a devizahitelek ügyében, ezért újabb javaslatokon dolgoznak. Azt még nem tudni, hogy novemberig végeznek-e a munkával, vagy sem. Egyelőre annyi biztos, hogy csak egy szűk kör, a legrászorultabbak reménykedhetnek abban, hogy egyszer megszabadulnak devizahitelüktől. És az is biztosnak látszik, hogy szociális program nem lesz. Interjú Kovács Leventével, a Bankszövetség főtitkárával.

Ha a kormány a jegybank segítségét kéri, akár a devizatartalékhoz is hozzáférhetnek - de vannak feltételek.

Különben a kormány lépni fog: megszünteti a devizakölcsönöket. A kormányfő azt várja a bankoktól: viseljék a veszteségek nagy részét. Akárcsak a szolgáltatók az újabb rezsicsökkentést. Mint mondta: "nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk".

A bank, a kormány és az ügyfelek is viselhetik az adósmentés terheit.

A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le, hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Számítása szerint a korábbi végtörlesztés áttételesen 0,8 százalékkal csökkentette az 2012-es GDP növekedést, egy további több száz milliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram várt pozitív hatásait. Javítani a helyzeten, az elemző szerint a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne.

Banai Péter Benő, a költségvetésért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón beszélt az devizahiteles mentőcsomagról és a Dunaferr megvásárlásáról.

Az OTP Bank csoportban gyorsult a portfólió romlása a második negyedévben - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes csütörtöki sajtóbeszélgetésen. Hogy vesznek-e újabb bankot, az az új adósmentő programtól is függ.

A program indulása óta valamivel több mint 7 ezer ingatlant ajánlottak fel, 6,4 milliárd forintot fizetett értük az állam.

Míg korábban a forintárfolyam viszonylag stabil volt, a kamatszintet viszont néha 2-3 százalékkal is meg kellett emelni, nemsokára fordítva lehet, legalábbis a devizahitelek kivezetése után. Az MNB lépéseiről, állampapírjaink várható teljesítményéről, a külföldi hedge fund-menedzserek gondolkodásmódjáról, a forint kilátásairól beszélt Barlai Róbert, az OTP ügyvezető igazgatója a Gazdasági Rádiónak.