14p
A lakáspiacot a szocpolon keresztül "visszaadott" áfa, a lakáshitelezést a kamattámogatás fokozatos kivezetése segíthetné. A jövedelemarányos törlesztés nem ördögtől való gondolat, de szükséges feltétele a kötelező pozitív adóslista. A kockázatarányos árazásba a szélesebb marzs is belefér - a bankoknak "ismert" ügyfelek ma is 3 százalékos marzson kapnak hitelt - mondja a Bankszövetség alelnöke.

- Ez az interjú egy nappal azelőtt jelenik meg, mint ahogy a Kúria újra napirendre tűzi a Kásler-ügyet. A bírósági döntés(ek) után pedig a kormányzat nekiáll, hogy – ígérete szerint – véglegesen megoldja a devizahitelesek problémáját. A Bankszövetség, vagy épp Ön szerint lehet mindenkinek üdvözítő megoldás?

- A bírósági döntés elébe nem mennék, általánosságban viszont úgy látom, hogy az árfolyamgát kiterjesztése, akár kötelezővé tétele lehet az a megoldás, amely minden szempontból jó megoldást jelenthet. Egyrészt azonnali, 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést hoz, ráadásul a számítások szerint egy átlagos hitel esetén az 5 év alatt, amíg a védelem fennáll, nagyjából 700 ezer forintnyi – évi 1-2 hónapnyi - törlesztési tehertől végérvényesen mentesíti az ügyfelet. A harmadik érvem nem túl népszerű, ám kétségtelenül igaz – ez az egyetlen olyan megoldás jelenleg, amely minden fél – állam, bankok, hitelfelvevők – számára jól tervezhető tehermegosztást jelent. Nem véletlen, hogy ezzel a konstrukcióval lehetett az eddigi összes lehetőség közül a legtöbb ügyfelet elérni –180 ezren választották a konstrukciót, ami az érintetti kör csaknem fele.

Garanciák védik a hitelfelvevőt az árfolyamgátban

- Az ódzkodók attól tartanak, hogy mi történik az 5. év után...

- Itt komoly kommunikációs problémának látom, hogy a köztudatban, de még a sajtóban sem terjedt el kellőképpen, hogy az árfolyamgátat olyan komoly garanciarendszer veszi körül, ami leginkább a hitelfelvevőt védi. Az egyik legfontosabb pont, hogy az 5 év lejártát követően a gyűjtőszámlahitel törlesztő részlete nem haladhatja meg a devizahitel utolsó rögzített árfolyamú havi törlesztő részletének 15 százalékát. Azaz, aki most 100 ezer forintot törleszt havonta, az öt évig 70-75 ezer forintot fizet, s a mostanihoz hasonló forint árfolyam mellett azt követően sem lehet magasabb a törlesztése, mint 112 ezer forint (azaz a 100 ezer forint és a 70-75 ezer forint 15 százalékának összege). Ráadásul több okból nem is lesz. Egyrészt a gyűjtőszámlán lévő tartozás a 3 havi Bubor szintjén – jelenleg 2,45 százalék környékén – kamatozik, miközben a tőketartozás többi részére ennél jelentősebb, piaci alapú kamatot kell fizetni a szerződés szerint – vagyis a gyűjtőszámlán lévő összegen is nyer az ügyfél. A másik gátat pedig az jelenti, hogy amennyiben az árfolyam átlép egy bizonyos mértéket – ez a svájci frank esetén 270 forint, az adott szint feletti törlesztési terhet a megállapodás értelmében egészében a költségvetés fizeti. Tényleg racionális választás a gyűjtőszámlahitel. Fontos látni, hogy ezt nem csak mi, bankárok látjuk így: az MNB több stabilitási jelentésében is az árfolyamgát mellett tette le a „voksát”.

Becsei András

A szakember első diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte pénzügy szakirányon, amelyet ösztöndíjas tanulmánnyal egészített ki a Los Angeles-i University of Southern Californián. Második diplomáját a Kölni Egyetemen, harmadik diplomáját pedig szingapúri MBA képzés során szerezte. Közgazdasági tanulmányai után, 2000-ben a MOL Nyrt. üzletfejlesztési elemzőjeként kezdte pályafutását, majd 2001-2002-ben a Ruhrgas leányvállalati területén dolgozott Essenben. Ezt követően 2002 és 2009 között a McKinsey tanácsadója, majd projektvezetője volt. 2009 májusától az OTP Bank Retail Üzletfejlesztési és Leányvállalati Igazgatóságát vezette ügyvezető igazgatóként. 2010. áprilistól az OTP bank ukrán leánycégének felügyelő bizottsági tagja. 2012 márciusától a Lakossági Igazgatóság ügyvezető igazgatója, 2014-től az OTP Lakástakarék Zrt. valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. 2014. áprilisától a Magyar Bankszövetség alelnöke.

- A korábbi banki megoldásoknál viszonylag magas volt azon esetek száma, amikor az átstrukturált hiteleket újra át kellett strukturálni, azaz hiába a kedvezmény, az ügyfél ismét nem fizetővé vált, újra kellett vele foglalkozni. Az árfolyamgátasoknál milyen ez az arány?

- Számottevően jobb, de ehhez azért azt is látni kell, hogy a termék sokkal szélesebb kört ér el, mint a banki átstrukturálás, amelyre rendszerint akkor kerül sor, amikor már a küszöbön a baj. Az árfolyamgát mindenkinek segítséget nyújt: az eddig is jól fizetők számára egyrészt fizetési könnyítés és mellette egy biztonsági háló szerepét is betölti, hiszen így a váratlan helyzetek (betegség, munkahely elvesztése) is jobban kezelhetőek. A nem túl jelentős tartozást felhalmozó, vagy épp a sikeres átstrukturáláson átesett ügyfél számára új lehetőség, amivel már csak azért is élni fog, hiszen esetükben élő a kapcsolat a bank és az ügyfél között. A harmadik kört a már korábban jelentős tartozást felhalmozó ügyfelek jelentik, aki számára – a tartozás gyűjtőszámlára irányításával – szintén megnyílt az út az árfolyamgátba történő szerződésre, ám az eddigi tapasztalatok szerint ennek a csoportnak valóban komoly gondot okoz bármilyen törlesztés is, így számukra inkább az új szabályokkal immár sikeresen működő Nemzeti Eszközkezelő jelentheti a megoldást.

- Ön szerint lehet tényleg „végleges” megoldást találni?

- Az ha másból nem, de a legutóbbi bírósági határozatokból kiderült, hogy nincs egységes megoldás, hiszen mind a hitelek típusai, feltételei, mind a hitelfelvevők helyzete más és más. Az viszont bizonyos, hogy véglegesen ki kell jelölni azt a területet, amin belül az egyedi megállapodások megszülethetnek a bankok és az ügyfelek között – az árfolyamgát ilyen keretrendszer. Ha ez megvan, onnantól viszont a jövőben már nem szabadna politikai indokok alapján megkérdőjelezni a „végleges” döntéseket – a csodavárás okán ugyanis statisztikailag kimutatható, hogy romlik a fizetési morál. A jelenleg tartozást felhalmozók 30-40 százaléka nem a fizetési képesség hiánya miatt nem fizet, egyszerűen kivár. Az olyan megoldások, mint például a szerződésben foglaltak érvényesítését kizáró moratóriumok nem abba az irányba visznek, hogy alapelv legyen az, ami egyébként egy polgári államban természetes: a szerződéseket be kell tartani. Félreértés ne essék, a most várt megoldás után is foglalkozni kell az önhibájukon kívül fizetni nem tudókkal, ám számukra nem az üzleti, hanem a szociális területen kell segítséget nyújtani, támogatási struktúrákat felépíteni – a bankok ebben partnerek lesznek saját fizetéskönnyítő megoldásaikkal.

- Nézzünk akkor a jövőbe mi is, hiszen a bankok akkor tudnak igazából mit kezdeni a problémás adósokkal, ha beindul a piac és a portfólión belül csökken a minősített állomány. Beindulhat a (lakás)hitelezés?

- Egyértelműen élénkülés van a lakossági hitelpiacon, de ezt azért érdemes óvatosan kezelni, hiszen a lakáshiteleknél épp tavaly tavasszal jártunk a mélyponton, míg a fogyasztási hitelek terén egy évvel korábban fogtunk padlót, vagyis alacsony bázisról építkezünk. Az elmúlt év során a bankszektor 150 milliárd forint értékű új lakáshitelt helyezett ki, miközben egy Magyarország méretű országban alsó szinten is 400-500 milliárdos hitelkihelyezésre volna szükség. Ennek kétharmada ma még hiányzik.

- Akkor miért optimista mindenki?

- Mert a jelek egyértelműek. Annak köszönhetően, hogy 2012-ben megváltoztatták a kamattámogatott hitelek konstrukcióját és immár a használt lakás vásárlására is igénybe lehet venni a támogatást, egyértelműen megnőtt a kereslet a használt lakás szegmensben a hitelek iránt. Ha a használt lakás piac megindul, az rövid késéssel húzza maga után az új lakások piacát is, ám azért még jócskán elkelne a stimulus.

Szocpolon keresztül csökkenthető az áfa

- Mire gondol?

- Egyrészt a kamattámogatott konstrukciók esetében jelentősen javította a konstrukció vonzerejét, hogy a 2013-as változtatások okán a kamattámogatás jelentősebb lett az első 5 éves időszakban, ám látni kell, hogy így a 6. évben ugrik majd nagyot – 25-30 százalékot – a törlesztőrészlet, ami 2017-2018-ban még akkor is gondokat okozhat majd, ha a bankok döntő része saját hatáskörben igyekszik a konstrukciók révén tompítani ezt a hatást. Érdemes lenne elgondolkodni a kamattámogatás fokozatos kivezetéséről – akár egy 5+5 éves megoldás is elképzelhető lehet, ahol a második 5 évben folyamatosan csökkenne a kamattámogatás mértéke. A másik oldalon pedig a használt lakások befektetési céllal történő vásárlását lehetne fellendíteni azzal, ha a bérbeadás szabályait a jogalkotó úgy módosítaná, hogy a jelenleginél keményebb legyen a bérbeadói birtokvédelem. Ha ezt jogszabály rendezné, többen vennének fel hitelt bérbeadható ingatlanok vásárlására. Ez pedig összességében az államnak is hasznos lehet, hiszen a jogszabály kiköthetné, hogy a kemény birtokvédelem csak a bejelentett bérleti megoldásokat védi. Az így beinduló használt ingatlan piac jövedelmet generálhat az új lakások vásárlására is, amit persze adóoldalról is meg lehet támogatni.

- Az építőipari áfa-csökkentésének igénye eddig lepergett a kormányról...

- Ha így nem lehet, menjünk a másik oldalra: a kabinet bármikor módosíthatja a szociálpolitikai kedvezmény, a szocpol mértékét és feltételrendszerét, ahol „visszaadja” az áfát a fiatal, gyermeket vállaló családoknak. Ez tökéletesen beleillik a kabinet család-szemléletébe, ugyanakkor érdemi támogatást hozhat az építőiparnak.

Mi köze a pozitív adóslistának a jövedelemarányos törlesztéshez?

- … és persze a hitelezésnek is. Már, ha lesz kit hitelezni. Merthogy a Magyar Nemzeti Bank új rendelettervezete nyomán erősen szűkülhet majd a potenciális ügyfelek köre. Erről mit gondol?

- Nem ördögtől való elképzelésekről beszélünk, a bankszakma is áttekintette és módosította a hitelezési feltételeket az elmúlt években. Kiindulópontként szögezzük le: nincs kényszerítő helyzet, hiszen a jegybank is rögzítette, hogy a bankok jelenleg szigorúan hiteleznek. Ezen túl mindenképp érdemes kettébontani a kérdést. A hitelfedezeti arány (LTV) kérdésében várhatóan a mostani értékek kerülnek megújításra. Ma egyetlen bank sem ad hitelt az ingatlan érték 80 százalékát meghaladó mértékben, de továbbmegyek, ma már a polgárok sem mernek ilyen szinten eladósodni egy-egy hitel felvételekor.

- Nem is nagyon tudnak majd, ha a jövedelemarányos törlesztés (PTI) előírása beérkezik a piacra...

- Itt azért még nagyon sok kérdés nyitott. Elsődlegesen fontos tudni, hogy ott ahol a PTI-szabályozást bevezették, ott leginkább a befektetési célú ingatlanvásárlásokat finanszírozó hitelfelvételek korlátjaként került a jogrendbe. A másik közös pont: minden olyan államban, ahol élnek PTI-korlátok, kötelező a pozitív adóslista használata. Ez utóbbi nálunk is feltétele kell, hogy legyen a rendszernek. Emellett persze komoly kérdés, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora százalékában húzza meg a szabályozó a szinteket, mely típusú hitelekre és mikortól lesz érvényes a szabályozás. Egy lépcsőzetes bevezetés esetén, mely első körben az ingatlanhitelekre vonatkozna, a szabályozás bevezetésének kockázatai könnyebben lennének kezelhetőek, ez a módszer a nemzetközi példákkal is jobban összhangban lenne.

- Nem tart attól, hogy a minimálbérre bejelentett alkalmazottak országában nem lehet majd olyan magas szinten meghúzni a PTI-mértékét, hogy a többség ne kerüljön körön kívülre a banki hitelfelvételnél és ne kényszerüljön az „alternatív” megoldások, fogyasztói csoportok, uzsorások „szolgáltatásait” igénybe venni, ha pénzre van szüksége?

- Ezért mondom, hogy a szabályozásnak is körültekintőnek kell lennie. Közös cél, hogy a hitelfelvételi kedv erősödjön, hiszen az stimulálja a gazdaságot, ráadásul számításaink szerint a lakáspiacon mintegy 200-250 ezer lakásra tehető elhalasztott kereslet van. Ez mintegy 2400 milliárd forintnyi elhalasztott vásárlást és – nagyjából – 1000 milliárdnyi új hitelt feltételez. Ismét hangsúlyozom, hogy a jegybank szerint a bankok jelenlegi feltételrendszere elégé szigorú – sőt sokszor épp a könnyítéseket kérik számon rajtunk. Márpedig a bankok most nem csupán a bérjövedelmet ismerik el: a szociálpolitikai juttatások és a vállalkozásból eredő jövedelemek mellett a megtakarításokból származó bevétel szintén beleszámíthatna majd a PTI-mértékébe. A jegybank célja szerintem az, hogy megóvja a polgárokat a túlzott hitelfelvételtől. Ez utóbbit ugyanakkor csak a teljes körű pozitív adóslista tudja garantálni.

Tényleg a kockázati árazás a baj?

- Ha már jegybanki bírálat. Az MNB szerint csak nyomaiban érhető utol a verseny a lakossági hitelpiacon, a kamatfelárak nem csökkennek olyan mértékben, amely elvárható lenne. Mit érez az egyik legnagyobb versenyzőként?

- Azt, hogy rendkívül komoly verseny van a piacon árazásban, szolgáltatásban és a kockázati területen is. Ha szétbontjuk és visszafelé haladunk, látnunk kell, hogy – jórészt persze a keserű tapasztalatokra és a jogos kritikákra válaszul – a bankrendszer tagjai az elmúlt években nagyon komolyan invesztáltak a kockázatkezelési területbe. A szolgáltatási verseny szintén beruházás-igényt gerjeszt: a banki rendszereknek ma már rendkívül gyorsan el kell végezniük az adatok értékelését, a döntések végrehajtását, hiszen a feltételek teljesítése (bizonylatolás) vagy az átfutási idő igenis fontos döntési szempont lett.

- Az MNB nem is ezeket kéri számon, hanem a kamat-alkalmazkodást...

Lényeges szemléletbeli különbség, hogy amíg az MNB a 15-20 éves hiteleket jelenleg a 3 hónapos Buborhoz árazza a kimutatásaiban, a bankoknak a hosszú távú forrás valós költségeivel kell tervezniük, ahol például a likviditási prémium az évek előrehaladtával növekszik. A gyakorlatiasabb megközelítést tekintve, úgy gondolom ma is rendkívül szofisztikált és versengő az árazás. A bankok rendszerint a számukra jobban ismerhető, velük folyamatosan dolgozó – aktív, több terméket igénybe vevő - ügyfelek számára nyújtanak alacsonyabb marzs mellett hiteleket – ebben az ügyfélkörben a 3 százalék körüli marzs ma reálisan elérhető. De látni kell, hogy az ügyfélkör heterogén, aminek meg kell jelennie az árazásban is. Szerintem egyáltalán nem gond, ha egy bizonyos ügyfélkört a bankszektor csak 4-5 százalékos felár mellett tud és mer finanszírozni. A cél ugyanis az, hogy ez a kockázatosabb ügyfélkör is rendezett keretek között kaphasson hitelt, ha épp új lakásra van szüksége és ne kergessük ezeket az embereket, családokat a korábbi kérdésben ön által is említett irányba. Növelni kell a hitelkihelyezések volumenét. A történelem is ezt a gondolkodást igazolja: a két világháború között is akkor indult be igazán a jelzáloghitelezés, amikor a kamat maximalizálást eltörölték. A verseny pedig tesz róla, hogy egyetlen bank se tudjon visszaélni ezzel a lehetőséggel, hiszen ha ugyanaz az ügyfél más banknak is kedves, akkor alacsonyabb kamattal is hitelezhető lehet.

Konszenzuskeresés

- A fentiek alapján új bankszövetségi alelnökként sok kérdésben lesz miért érvelnie. A kérdés, hogy az érveivel egyetértenek-e a kollégák, s ennél is nagyobb kérdés, hogy milyen lesz a fogadókészség az ötletekre a tárgyalóasztal túloldalán.

- Ami a Bankszövetséget illeti, azt gondolom, hogy az elmúlt években egyre fontosabbá vált a konszenzusos döntéshozatal – azt az időszakot jó ideje bizonyosan hátunk mögött hagytuk már, amikor a bankok szektorszintű, kardinális kérdésekben rövid távú hasznukat keresve akár egymás rovására is csak a saját érdeküket nézték. A szövetség jelenlegi munkamódszere megfelelő arra, hogy becsatornázza és szintetizálja a tagbanki javaslatokat és az eredményt mindenki egységesen tudja képviselni. Ez fontos a további tárgyalások sikere érdekében is, hiszen a javaslatainkat és a vállalásainkat is csak így tudjuk megfelelően képviselni akár a jegybank, akár a kormány felé. A célunk ráadásul közös a fenti szervezetekkel: mindenkinek arra törekszik, hogy a magyar gazdaság fejlődési pályára álljon és kiszámítható módon lehessen dolgozni ebben az országban mindenhol – a bankokban is. Mi is sokkal inkább fejlesztenénk új és új szolgáltatásokat, termékeket az ügyfelek javára, mint a jelenlegi helyzetben, amikor az innovációs potenciált jelentősen beszűkíti a szektorszinten veszteséges gazdálkodás, az évi 320 milliárd forintos extra adóterhelés és az, hogy a fejlesztési erőforrások jelentős részét leköti a gyorsan változó jogszabályi feltételrendszernek történő megfelelés. Kiszámítható partnerei akarunk lenni egy kiszámítható rendszerben nem csak az ügyfeleinknek, de a kormányzatnak is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Az OTP Bank húsvéti ajándékot kapott
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 16:35
Változatlan stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody's.
Pénzügyi szektor Már biztos, az MBH Bank a Fundamenta többségi tulajdonosa
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 14:48
A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35 százalékos  tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává.
Pénzügyi szektor Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás
Privátbankár.hu | 2024. március 26. 11:49
Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás: 190 ezer gyermek 1,8 milliárd forint támogatást kapott - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.
Pénzügyi szektor Hol tart a készpénz és a bankkártyák magyarországi versengése?
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 08:58
Minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének. A hazai kibocsátású bankkártyák száma meghaladta a tízmilliót, miközben egyre kisebb a hitelkártyák aránya.
Pénzügyi szektor Megrohamozták az ATM-eket, be kellett fagyasztani a számlákat egy hiba miatt Etiópiában
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 07:15
Rengeteg pénzt utaltak át máshova a rendszerhibát kihasználó ügyfelek. 
Pénzügyi szektor MNB-bírságot kapott a nyakába az MFB
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:41
Szabálytalanságokat találtak.
Pénzügyi szektor Segíti a zöld ingatlanfinanszírozást az MBH Jelzálogbank 
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 14:37
Csaknem hatmilliárd forinttal.
Pénzügyi szektor Feladták a leckét Matolcsy Györgyéknek Frankfurtban
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 16:14
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően ismét változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét.
Pénzügyi szektor Milliós bírságot osztott ki az MNB egy befektetési szolgáltatóra
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 11:12
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, mivel folyamatos felügyelése során megállapította: a társaság nem teljesítette maradéktalanul a korábbi vizsgálatában előírtakat.
Pénzügyi szektor Zöldebb alapokat kínál az MBH
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 13:01
Megújult az MBH-s választék. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG