A nap grafikonja: Gyengült a forint, megint több lesz a bajba jutott adós?

Nemrég bemutattuk, hogy korántsem csak a devizahitelesek vannak bajban, a forinthitelek majdnem ugyanolyan arányban dőltek be, hasonlóan magas közöttük a késedelmes, legalább 90 napja nem fizető hitelek aránya. Utaltunk arra is, hogy a munkanélküliség, az évek óta stagnáló, csökkenő vagy alig növekedő gazdaság, a számos létminimum alatti vagy akörüli bér is okozhatja a problémákat.

Jelenti-e ez azt, hogy a devizaárfolyamok nem is befolyásolják lényegesen, hogy mennyi devizahitel kerül bajba? Természetesen nem, nagyon nem mindegy, hogy 10-20-30 százalékkal magasabb, vagy alacsonyabb a törlesztőrészlet. Ahogy a svájci frank negyedéves átlagárát és a problémás devizahitelek arányát ábrázoló grafikonunkon megfigyelhető, eléggé szoros az összefüggés a kettő között.

Különösen jól látszott ez 2011 végén és 2012 első felében, amikor a forint eddigi rekordgyenge pontjára jutott (320 forint felett is járt az euró), és – bár nem azonnal, hanem mintegy hat hónapos késéssel – a bajba jutott hitelek értéke, aránya is meglódult. Logikus is, hogy az árfolyamok megugrása nem azonnal okozza a hiteltörlesztés leállását. Az ügyfél pár törlesztő-részletet esetleg még kibír valahogy, de hosszú hónapok után kimerülnek a tartalékai, és már nem bírja, esetleg nem akarja fizetni a magasabb összegeket.

Különösen a szabad felhasználású deviza-jelzáloghiteleknél (zöld vonal) látszik jól, de a lakáshiteleknél is megfigyelhető, hogy a devizaárfolyam nem minden. Ha egyszerűen stagnál az árfolyam, nem emelkedik tovább, mint a legutóbbi mintegy fél évben, vagy 2010 végén-2011 elején, a nem fizető hitelek aránya akkor is tovább megy felfelé. Annak ellenére is, hogy sokan beléptek az árfolyamgátba, illetve korábban végtörlesztettek.

Így nagyon valószínű, hogy a következő adatok a helyzet további súlyosbodását mutatják majd, főleg, ha marad a 300 forint feletti euró, a 250 forint feletti svájci frank. Az árfolyam, a deviza fontos tényező, de nem minden, annál mélyebb okok is vannak a hitelválság mögött. Feltehetően egyszerűen a lakosság jelentős részének fokozatos elszegényedése.

(A Nap grafikonja-sorozat további részeit itt olvashatja.)

(Fotó: Wikimedia Commons)