A forinthitelek minősége javult, a devizahiteleké viszont romlott tavaly az utolsó negyedévben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A deviza lakáshitelesek kevesebb mint kétharmada, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelesek alig fele fizeti határidőre a törlesztő részleteket - írja a Világgazdaság. Az év végén a kölcsönök 18,83 százaléka számított bedőltnek. A deviza lakáshiteleknél 17,36 százalékosra emelkedett a 90 napon túl nem teljesítő kölcsönök aránya, 28,37 százalékon van a szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknél ez a mutató.
Az átstrukturálás sem tesz csodát
A nem teljesítő hitelek mennyisége ugyan kis mértékben csökkent, 1207,8 milliárd forintot tett ki a 90 napon túl lejárt tartozások volumene, ami nem egészen 9 milliárd forinttal kisebb, mint szeptember végén, ám eközben a teljes hitelállomány is zsugorodott. A háztartásokat a karácsony ellenére is masszív törlesztők voltak: 2013 utolsó három hónapjában mindössze 156,5 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, miközben 240 milliárd forintot meghaladó volt a tőketörlesztés.
A devizahiteleseken a kormányzati mentőcsomagok sem képesek tartósan segíteni, az átstrukturált hitelek közül a deviza lakáshitelek több mint 45, a szabad felhasználásúak 53 százaléka dőlt be a könnyítések után - a múlt héten ugyanakkor a Napi Gazdaság az OTP-re hivatkozva arról írt, hogy az árfolyamgátba belépett ügyfelek esetében a bank által átstrukturált hiteleknél jó 30 százalékkal kisebb a visszaesők aránya.
Bajban a forinthitelesek is
A piaci alapú forint lakáshiteleknél a nem teljesítő kölcsönök állománya kis mértékben, 15 százalék alá csökkent 2013 utolsó három hónapjában. Bár a szabad felhasználású forint alapú jelzáloghiteleknél is volt javulás - a bedőlt állomány 3 milliárd forinttal 127,7 milliárdra csökkent, ami a nem teljesítő kölcsönök arányát egy százalékponttal 30,37 százalékosra mérsékelte, ám a mértékkel kapcsolatban látni kell, hogy az meghaladja a deviza alapú problémás hitelek arányát.
A legaggasztóbbnak a gépjárműhitel- portfóliók tűnnek a hazai hitelezési szektorban. A forint gépjárműhitelek bruttó állománya 96 milliárd forint volt az év végén, ennek több mint 52 százaléka számított nem teljesítőnek, ráadásul az adósok 44 százaléka már több mint egy éve nem törlesztette a kölcsönt. Meglepő, de a deviza gépjárműhiteleknél lényegesen kedvezőbbek a számok. A 191,5 milliárd forintnyi bruttó állománynak mindössze a 12,5 százaléka volt 90 napon túl késedelmes.
Sötét jövő
Miután az év elején számottevően gyengült a forint, várható, hogy az elmaradások száma a következő hónapokban tovább nő majd - bár a már említett Napi Gazdaság cikkben megszólaló hitelintézetek azon a véleményen voltak, hogy talán elkerülhető a komolyabb portfólióromlás.
Ezt egyebek mellett arra alapozták, hogy a lakosság vagyoni helyzete kismértékben javult, illetve, hogy mind több adós lépett már be az árfolyamgátba, amely átlagosan 25 százalékkal csökkentette a törlesztőrészleteket. Ugyanakkor ma egyetlen hivatalos adat sincs arról, hogy az adósok mekkora hányada az, amely - bízva a deviza (alapú) hitelekkel kapcsolatos perek sikerében, illetve a belengetett kormányzati lépésekben, egyszerűen nem törleszt akkor sem, ha erre lehetősége volna.
A pénzintézetek szerint a trend folyamatosan érezhető, egy-egy komolyabb, várt döntés előtt - mint például tavaly decemberben a Kúria jogegységi döntését megelőzően - érezhetően emelkedik a "most már nem fizetek" hangulat. Aligha kell prófétának lenni, hogy az elmúlt hetek autóhitelekkel kapcsolatos kormányzati megszólalásai ezeket a trendeket immár az autóhitelek piacára is "exportálják".
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
