A Financial Times Deutschland című üzleti lap pénteki beszámolója szerint a német pénzügyminisztérium egy törvénytervezetben azt javasolja, hogy az állam az úgynevezett különleges pénzügyi piaci stabilizációs alapon (SoFFin) keresztül akkor is a szorult helyzetbe került bankok segítségére siethessen, ha a társaságok nem igénylik az állami tőkét és a vele járó kötöttségeket. Berlin ezzel azt kívánja elérni, hogy valamennyi rendszerkockázati jelentőségű bank biztosan megfeleljen az Európai Bankhatóság (EBA) követelményeinek.
| "Negatív véleménye" van az olasz bankszövetségnek az Európai Bankhatóságnak (EBA) a pénzintézetek tőkepótlási igényeire vonatkozó szabályairól és arra kéri, fontolja meg azok megváltoztatását; akár jogi útra is terelhetik a kérdést - közölte az olasz bankszövetség (ABI) pénteken. Az ABI közleményében az ellen tett kifogást, hogy az EBA szabályozása lehetővé teszi, hogy más-más országok számára különbözőképpen értelmezze a kockázati súlyokat, így igazságtalanul jár el. Az EBA-nak az a gyakorlata, hogy államkötvények esetén piaci árfolyamokat alkalmaz nem veszi figyelembe, hogy mennyire fizetőképes a kibocsátó - fejtette ki álláspontját a szervezet. A szervezet közleményben tudatta: vizsgálják az EBA intézkedéseinek legitimációját. |
A tervezet szerint elő kell írni a bankoknak, hogy forduljanak segítségért a pénzügyi szervezetek felügyeletéhez (BaFin), ha a hatóság által meghatározott idő alatt nem sikerül biztosítaniuk a megfelelő tőkeellátottságot. Amennyiben pedig valamely társaság nem hajlandó az együttműködésre, a BaFin kötelezheti az állami tőke elfogadására.
A hatóság jogkörét azért szükséges bővíteni, hogy ne kerüljön veszélybe a pénzügyi rendszer stabilitása, ha nincs elég piaci forrás a tőkehelyzet megerősítésére – áll a tervezetben, amely a jövő héten kerül a kormány elé.
Az EBA csütörtökön megjelent adatai szerint a rendszerkockázati jelentőségű német bankoknak összesen 13,11 milliárd euró friss tőkét kell szerezniük 2012 közepéig a 9 százalékos tőkemegfelelési követelmény teljesítéséhez.
A SoFFin-t 2008-ban hozták létre, amikor elmélyült a pénzügyi válság. Az alap egyebek között kisegítette a Commerzbankot 18 milliárd euróval. Az állam cserébe a részvények 25 százalékát kapta, így a legnagyobb tulajdonos lett a második legnagyobb német bankban. A SoFFin felkérésre segített, 2010 végéig működött, összesen 300 milliárd eurót mozgathatott meg.
Az újraélesztett alap hatóereje 400 milliárd euró lehet a javaslat szerint. A korábbi rendszerhez képest ugyancsak újdonság, hogy az alap mellett létrehoznának egy társaságot, amelyre a bankok átruházhatnak vállalati kötvényeket és államkötvényeket is. Ezzel tisztulna a bankok mérlege, kikerülnének belőle a kockázatos értékpapírok, ami erősítheti a társaságok iránti piaci bizalmat.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
