Baltay Zsombor, a GF Faktor Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: 2013-ban a bankok hagyományos hitelezői aktivitása - a tevékenységük eredményességét csökkentő jelentős adóterhek miatt - továbbra is csökkenő tendenciát mutat majd. A vállalati hitelpiacon továbbra is szigorúak maradnak a hitelezési feltételek, emellett hitelfelvevői oldalon sem várható érdemi keresletnövekedés. Tovább nehezíti a vállalati hitelezés magára találását a 2013. január 1-jétől bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték, amely további negatív hatást gyakorolhat a bankok hitelezési hajlandóságára - utalt rá a vezérigazgató.
Ha áthárítják, ha nem, senki se jár jól
Kiemelte: amint azt a Magyar Nemzeti Bank elemzése is megállapítja, ha a pénzintézetek nem lesznek képesek áthárítani ezeket a költségeket, akkor romlik a jövedelemtermelő-képességük, és ezen keresztül gyengül a hitelezési hajlandóságuk. Ha a bankrendszer áthárítja az illetéket, akkor ezzel 2013-ban tovább drágulnak a pénzügyi termékek és szolgáltatások, amire a vállalati ügyfelek a fizetési szokásaik megváltoztatásával reagálhatnak.
"Örülnek" az extra adónak
Baltay Zsombor rámutatott: a faktoring számára újabb kitörési lehetőséget biztosíthat, hogy mint finanszírozási formát nem drágítja a 2013. január 1-jén hatályba lépett pénzügyi tranzakciós illeték.
A vezérigazgató hozzáfűzte: a faktoring segítségével a vállalkozások jelentősen javíthatják likviditási helyzetüket és erősíthetik pénzügyi mutatóikat. A GF Faktor Zrt. például a számlaösszeg egy jelentős részét a kibocsátott számla befogadását követően, azonnal megelőlegezi és átutalja a megbízó számára. Így a cégek már rövid távon is javíthatják likviditási helyzetüket - fűzte hozzá Baltay Zsombor.
Akik örülhetnek a tranzakciós illetéknek
A magyar faktorpiac fellendülését eredményezheti, hogy e finanszírozási tevékenység után nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni, így a GF Faktor Zrt. várakozásai szerint folytatódhat az a tendencia, hogy a kis- és középvállalatok a faktoringot részesítik előnyben, és ezzel finanszíroztatják magukat.
Lengyelország és Románia hátát már nem is látjuk. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
