Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 2011. december 14-én a Magyar Nemzeti Bankra (MNB), Magyarország központi bankjára vonatkozó jogszabálytervezetről szóló véleményt fogadott el, majd december 21-én, december 13-i keltezéssel újabb felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól egy módosított törvénytervezet véleményezésére – írja az EKB honlapján megjelent közlemény. Az Országgyűlés elé december 16-án beterjesztett tervezet lényeges módosításokat tartalmaz ahhoz a változathoz képest, amelyről az EKB a korábbi véleményt kiadta.
Az MNB-ről szóló törvénytervezet jegybanki függetlenséget veszélyeztető rendelkezései, különös tekintettel az MNB döntéshozó testületei összetételének állandó változtatására, a Monetáris Tanács tagjai számának növelésére, valamint az alelnökök számának – az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli – esetleges emelésére, felvetik annak a kérdését, hogy az említettek felhasználhatók-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására.
Az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezései, nevezetesen, hogy olyan új elnök kinevezésével, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be (vagyis az MNB elnöke az új intézmény alelnöke lenne), sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége. Ez a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is megszegné.
Az EKB Kormányzótanácsa arra kéri a magyar hatóságokat, hogy konzultációs gyakorlatukat hozzák összhangba az európai uniós jogszabályokkal, és tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek. A jegybanktörvény 18 hónapon belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével – fejezi be a közlemény.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
