A spanyol kormány eddigi is ódzkodott attól, hogy közpénzből bankokat mentsen, de úgy néz ki, hogy az ország harmadik legnagyobb bankja, a Bankia csak így tud majd megmenekülni.
A spanyol bankoknak összesen 298 milliárd euró kinnlevőségük van ingatlanfejlesztőknél, ez a spanyol belföldi össztermék 30 százaléka. Az összeg felének törlesztésével már késedelemben vannak az adósok, és a gazdasági helyzet romlásával ez az arány nőni fog. A 2010-ben hét regionális takarékszövetkezetből összegyúrt Bankiát különösen érzékenyen érinti az építőipar összeomlása.
A katalánok kiakadtak
Rajoy két nappal ezelőtt egy rádióinterjúban először beszélt arról, hogy a spanyol bankok kaphatnak állami tőkeinjekciót, amennyiben erre feltétlen szükség van. Már pedig a kormány attól tart, hogy a Bankia bedőlése lavinát indíthat el, az egész spanyol pénzügyi közvetítőrendszert megmérgezve. A konzervatívok így a kisebbik rosszat választva piaci információk szerint 7-10, kormányközeli források szerint viszont csak 4,5 milliárd euróval segíthetik ki a Bankiát.
Újabban a katalán sportlapok foglalkoznak sokat a bankóriással, a Banco Financiero y de Ahorros (BFA) holdingon belül létrehozott bank legnagyobb egykori takarékpénztára a Caja Madrid, mely 2009 nyarán óriáshitelt nyújtott a Real Madridnak.
Amennyi hitelt kért, annyit kapott
A 3 évvel ezelőtt a Real Madrid elnöki székébe visszatérő Florentino Perez minden befolyását és kapcsolatát felhasználva 76,5 millió eurós kölcsönt vett fel a Caja Madridtól, hogy sztárfocistákat igazolhasson. A Forbes 2009-es listája szerint Perez az ország negyedik legbefolyásosabb emberének számított, nemcsak azért, mert ismét átvette a királyi klub vezetését. Az autópálya-építkezéseken keresztül került az építőiparba a mérnök végzettségű politikus-vállalkozó, aki még az ingatlanpiaci lufi kipukkanása utána is annyi pénzt adtak a bankok, amennyit csak kért.
"A spanyolok fizetik ki C. Ronaldo árát"
A katalánok szerint a portugál vételárát az egész spanyol nép fizeti meg. Ez a kijelentés persze igen sarkított, de az ügy jól mutatja a spanyol politikai elit és a gazdaság összefonódását, valamint, hogy a most padlóra került építőipar felfutásából meggazdagodott gazdasági elit, hogyan stabilizálta helyét a politikában.
A madridi foci nem érzi a válságot továbbra sem
|
| Idén bajnok lett a csapat - minden pénzt megér? |
A spanyol foci virágkorát éli, a nemzeti válogatott Európa- és világbajnoki címvédő, az FC Barcelona pedig - főleg saját nevelésű fiatalokkal és spanyol válogatottakkal a soraiban - végigverte a világot az elmúlt 4 évben. És hiába a spanyolok fociimádata, a válság elmélyülésével egyre több olyan ügy került elő, amely szintén nagy felháborodást váltott ki. A Rajoy-kabinet egyik első döntése volt például az szja-rendszer átszabása, aminek keretében megszüntették az ún. Bechkam-törvényt. Ez alapján ugyanis a külföldi sztárfocisták ugyanolyan kulccsal adóztak, mint a legszegényebb rétegek.
És hogy mit tanultak mindebből Madridban? A klub most egyezett meg az Egyesült Arab Emirátusokkal, ahol “Real Madrid Resort Island” néven húznak fel egy látogatói központot és egy tematikus parkot - a beruházás 758 millió euróba kerül.
A klub 2009-ben a keleti piacokat célozta meg, Kínában, Japánban és Dél-Kelet-Ázsiában turnéztak és edzőtáboroztak, Florentino Perez befolyását jól mutatja, azt is elérte a spanyol szövetségnél, hogy a csapat délután játssza meccseit, így Ázsiában is tudták követni a Real Madrid bajnoki menetelését a szurkolók. A Real így nemcsak a mezeladásait tudta megnyomni, de rengeteg bevétele van a közvetítési jogokból is az ázsiai piacokról. Az újabb célpont az arab térség, amit nemcsak az emirátusi beruházás jelez, de az is, hogy a klub címerében található spanyol királyi koronáról a Real Madrid elhagyta a keresztet, hogy ne sértse a muzulmán hívők érzékenységét.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
