Ha van hitel, pörög a gazdaság - és lesz még hitel
Az MNB számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást a kkv-szegmensben: a nemzetközi szakirodalomban konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy a gazdasági növekedés és a vállalati hitelezés között pozitív, oda-vissza ható kapcsolat áll fenn. A gyorsuló hitelezés növeli a gazdasági teljesítményt, miközben a gazdasági növekedés erőteljesebb hitelezést von maga után. A hitelezés élénkíti a beruházásokat, ugyanakkor a hitelekhez való javuló hozzáférés a vállalkozási kedvet is segítheti.
És ha a lakosság is elkezd hitelre vásárolni?
Amíg a vállalati hitelezés pozitív növekedési hatásáról a szakirodalomban egyetértés van, a háztartási hitelezéssel kapcsolatban ellentétesek a vélemények. A háztartások könnyebb hitelhez jutása csökkentheti megtakarításokat, ami hosszú távon negatív hatással van a növekedésre. Ezzel ellentétes hatás, hogy a lakosság hitelhez való hozzáférése továbbtanulásra, a humán tőkébe történő beruházásra ösztönözheti őket, ami hosszú távon emeli a gazdaság növekedési potenciálját. A háztartási hitelezés hatása összességében így nehezen megítélhető - írja a jegybank. Ebből adódóan a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellnek szánnak kiemelt szerepet.
Fordulatot hozott az NHP a kkv-hitelezésben
A program hatására a vállalati hitelezés visszaesése gyakorlatilag megállt, a kkv-hitelezés pedig enyhe expanzióba fordult. Az NHP előtt a vállalati hitelállomány évi 4-5 százalékkal csökkent, az NHP hatására azonban a csökkenés 1 százalék körülire lassult, 2015-re pedig megállhat a visszaesés - írják. A kkv-hitelek esetében még nagyobb a javulás. Az NHP a vállalati hitelezés szerkezetét is javítja, hiszen a hosszabb lejáratú, forintban denominált beruházási hitelek súlya emelkedik.
A második szakaszban jelentős a beruházási hitelek súlya
Eddig az NHP keretében az első szakaszban 701 milliárd forint, a második szakaszban pedig, május végéig 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést, ami összesen a GDP 3 százalékának, illetve a kkv-hitelállomány 22 százalékának felel meg. Ebből az első szakaszban 177 milliárd forint, míg a második szakaszban 132 milliárd forint volt új beruházási hitel. Az NHP keretében nyújtott kedvező kondíciójú hitelekből alapvetően négy szektor: a feldolgozóipar; a mezőgazdaság; az ingatlanügyletek; valamint a kereskedelem részesült. A második szakaszban a mezőgazdaság részesedése meghaladja a 35 százalékot.
Több beruházás = nagyobb GDP
A jegybank szerint a program hatása már az idei év első negyedév beruházási adataiban is megjelent. A feldolgozóiparban év/év alapon közel 30 százalék volt a növekedés, míg a mezőgazdaságnál megközelítette a 20 százalékot. Emellett az ingatlanügyletek ágazati beruházásainak visszaesése mérséklődött, összhangban a lakásépítések stabilizálódásával.
A növekvő beruházás növeli a potenciális kibocsátást. A jegybank becslése szerint a teljes vállalati hitelállomány 1 százalékos növekedése 0,2 százalékos GDP növekedést von maga után. Mivel korábban a hitelállomány évente 4-5 százalékkal csökkent, a visszaesés megállítása, illetve a kkv szegmensben a hitelezési fordulat elérésének eredményeként a bruttó hazai kibocsátás (GDP) idén közel 1 százalékkal lehet magasabb - írják.
| Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója a Privátbankár.hu-nak adott interjúban nemrég azt mondta: a jegybank olcsó hitellel és kiszámítható gazdasági környezettel tudja segíteni a KKV-k versenyképességét. Azt kellene elérni, hogy a KKV-k a multik beszállítói legyenek; emellett rendet tennének a vállalati hitelek között is. Videóinterjú >> |
Ursula von der Leyen bejelentette. 
