A közgazdász hangsúlyozta: az EKB előtt álló legnagyobb kihívás és szakpolitikai kérdés, hogy miként lehet elősegíteni, hogy a laza monetáris politikai feltételek jobban érvényesüljenek a reálgazdaságban.

Az EKB elnöke szerint a központi bank már "rengeteget tett" azzal, hogy jelentős likviditást biztosított a bankok számára, ahogy azzal is, hogy a bankok az általuk nyújtott hiteleket fedezetként használhatják a frankfurti szervezet eszközeinél.

Hangsúlyozta, hogy keresleti oldali hiányosságok is akadályozzák a hitelezés beindítását, amelyet most tovább rontott, hogy leszálló ágban van a reálgazdasági ciklus.

A bajba jutott euróövezeti országok gazdasági kilátásairól kiemelte: az EKB látja, hogy a költségvetési konszolidációs folyamatok közepette nehéz helyzetben vannak ezek az országok. A megszorítások növekedésgátló hatását firtató kérdésre válaszul leszögezte: a kiigazítás - különösen a magas államadóssággal rendelkező államokban - elkerülhetetlen. Rámutatott: noha igaz, hogy a megszorításoknak rövid távon recessziós hatásuk van, az a kulcskérdés, hogy miként lehet tompítani ezt a hatást.

Mario Draghi kifejtette: egyrészt a helyesen megtervezett, elsősorban a kiadási oldalt érintő konszolidációs programok - az euróövezeti országok magasabb újraelosztási rátája miatt - kedvezőbbek. Másrészt a termék- és szolgáltatási piacokon végrehajtott reformok elősegíthetik a kivitelt, ami így lendíthet a bruttó hazai termék külkereskedelmi komponensén. Harmadrészt pedig a hiteles, közép távú kiigazítási programok piaci bizalmat szülhetnek.

Az EKB elnöke leszögezte: "ha gyengítjük a költségvetési konszolidációt, akkor kockáztatjuk a már meghozott áldozatok kedvező hatását".