Egy bank, amelyik biztosan Magyarországon marad

Az új magyar kormánytól stabil, kiszámítható gazdaságpolitikára számít a K&H Bank vezetése, amely abban is bízik, hogy a beinduló gazdasági növekedés függvényében a kabinet felülvizsgálja a tranzakciós illeték, illetve a bankadó mértékét. Hendrik Scheerlinck, a K&H Bankcsoport vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban azt is hangsúlyozta: itt az ideje az ország felminősítésének.

Jobban is bővülhetne a gazdaság

A vezérigazgató kedvezőnek nevezte, hogy 2010-nél kedvezőbb gazdasági környezetben lát majd munkához az új kormány. A K&H elemzői 2 százalékos bővüléssel számolnak az idén, de mivel a szomszédos országokban 3 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, fontosnak nevezte, hogy a magyar növekedés robusztusabbá váljon.

Az is kedvező a vezérigazgató szerint, hogy a nyilatkozatok alapján a következő Orbán-kormány is tartja magát a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányhoz, és elkötelezett a foglalkoztatás bővítésében, ami a lakossági jövedelmek, valamint a fogyasztás bővülését eredményezheti. Hendrik Scheerlinck hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az elért eredmények tükrében Magyarország a hitelminősítőktől visszakapja a befektetésre ajánlott minősítést.

Mi legyen a bankadóval és a tranzakciós illetékkel?

Ezzel együtt a vezérigazgató szerint számos negatív jelenséget is lehet tapasztalni a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplőinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt. A kedvezőtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá. Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tőkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék legyen - mutatott rá a vezérigazgató.

Hendrik Scheerlinck kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja kétségtelenül lendítően hatott a vállalati hitelezés beindítására, a vállalati beruházások bővítésére. A K&H Bank a jegybanki hitelprogram első fázisába és a második fázisába is aktívan bekapcsolódott, eddig a két szakaszban együttesen mintegy 100 milliárd forint hitelre kötött szerződést, ezzel a két szakaszban biztosított hitelállományból a K&H együttesen 15 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak.

A bankok hitelezzenek úgy, hogy az adós ne égesse meg magát!

Hendrik Scheerlinck rámutatott: az egész magyarországi bankszektor hitelezésének jót tenne, ha ismét erőre kapna a lakosságnak nyújtott jelzálog-hitelezés. Egy olyan nagyságú és lélekszámú országban, mint Magyarország, éves szinten mintegy 400-600 milliárd forintos kereslettel lehetne számolni a lakossági jelzáloghiteleket tekintve. Ezzel szemben 2013-ban csupán 250 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettek fel a magyar háztartások, ez túl alacsony a potenciális lehetőségekhez képest.

A megelőző években a magyar jelzálogkölcsön-felvevők egy jó része "megégette magát" a devizaalapú jelzáloghitelekkel, ezért nagyon fontos, hogy a kormány olyan megoldással próbáljon előjönni a még bajban lévő devizaadósok megsegítésére, amely az államnak, a lakosságnak és nem utolsó sorban a bankoknak is elfogadható - mondta. Így a megoldási módnak nem szabad esetleg arra ösztönöznie a devizaadósokat, hogy ne fizessék a fennálló tartozásaikat, mert a nem teljesítő, vagy köznapi nevén a bedőlt devizakölcsönök így is nagy gondot jelentenek a hazai bankrendszer számára, jelentősen rontják a bankok mutatóit - mutatott rá Hendrik Scheerlinck.

Lesz még kamatemelés

A vezérigazgató elmondta: arra számítanak a bank elemzői, hogy áprilisban még egyszer kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ezzel az alapkamat 2,5 százalékra csökkenne, de utána egy hosszabb időszakig tartja majd az alapkamatot a monetáris döntéshozó testület, és az is előfordulhat, hogy még az idén a negyedik negyedévben már sor kerül az alapkamat emelésére.

A vezérigazgató leszögezte: bár időről-időre felröppen a hír, hogy egyik vagy másik bank kivonulhat  Magyarországról, a K&H anyabankjánál, a KBC-nél ez "fel sem merül, hosszútávon elkötelezett a magyar bankpiac iránt".