Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy az OTP Bank 11 országra kiterjedő csoportja sikeres harmadik negyedévet zárt, nemcsak a teljes bevétele, hanem a kamat- és a működési bevételei, valamint az adózott nyeresége is emelkedtek éves alapon. Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese ma délelőtt sajtótájékoztatón árult el további részleteket.
Ezek visszatükrözik, hogy a koronavírus-járvány miatt a második negyedévben padlóra került gazdaságok – nemcsak Magyarországon, hanem a környező államokban – „felkeltek”. Ezt az OTP-csoport hitelállományának 6 százalékkal való növekedése segítette. Ez hazánkra még inkább igaz volt, ahol a dinamika 13 százalékos volt, amit a lakosságnál a babaváró kölcsönök, míg a vállalatoknál a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá! nevű, kis- és középvállalkozókat (kkv) kedvezményesen finanszírozó programja húzott.
Az OTP által folyósított babaváró kölcsönök állománya meghaladta a 400 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az e típusú hitelek több mint 40 százalékát országosan a legnagyobb hazai hitelintézet nyújtotta. A babaváró kölcsönök – az első háromnegyedéves adatait tegnap közlő Erstéhez és valószínűleg más hazai bankhoz hasonlóan – kompenzálták, hogy a Covid miatt érhetően óvatosabbá vált a lakosság, visszafogta a személyikölcsön-igényléseit. (Az óvatosság abban is megmutatkozott, hogy az ügyfelek a nullához közeli kamatok ellenére szép számmal gyarapították a betétjeiket.) Abban is mutat hasonlóságot az OTP az Erstével, hogy a lakáshitelei viszont gyarapodtak, méghozzá két számjeggyel.
Vállalati oldalon az NHP Hajrá! volt a megmentő, ennek hiteleiből az OTP 176 milliárd forintnyit helyezett kkv-khez a program április 20-ai elindulásától szeptember 30-áig, ezáltal az összes ilyen folyósítás egynegyedét magára vállalva. Csak érzékeltésül: ez csaknem tíz százalékponttal haladja meg a bank összes vállalati hitelezésben meglévő piaci részesedését. A jegybanki kedvezményes program forrásai járultak hozzá alapvetően, hogy az OTP mikro- és kisvállalati hitelei 40 százalékkal emelkedtek.
Bíztató, hogy a válság ellenére a bankcsoport hitelportfoliója nem romlott jelentősen, likviditása jelentős, tőkehelyzete stabil, így készen áll arra, hogy tovább támogassa a gazdaságok kilábalását – tudtuk meg Bencsik Lászlótól.
A vezérigazgató-helyettes az osztalékfizetéssel kapcsolatban megerősítette, bár befektetőik a járvány miatt az idén nem részesednek az OTP 2019-es eredményéből, amennyiben a helyzet megengedi, ezt jövőre bepótolnák. E célra 69,44 milliárd forintot különítettek el. Hogy mennyit fordíthatnak az idei év után e célra, azt még természetesen nem lehet tudni, de valószínűleg a tavalyinál kevesebbet, miután a bank 2020-as év nyeresége a válság miatt bizonyosan elmarad a 2019-esétől. Mindenesetre némi támpontot jelenthet, hogy az Európai Bizottság előírásainak való megfelelés céljából lejelentett osztalékfizetési összeg a két év után együttesen 105,5 milliárd lehet.
Az, hogy a bank a viharfelhők ellenére az idén is bőven profitot hoz majd, az is jelzi, hogy az első három negyedévi úgynevezett korrigált adózott nyeresége 231,7 milliárd forint lett. A hazai bankadó 17,3 milliárdot vitt el (többet, mint 2019 azonos időszakában), a törlesztési moratórium pedig – az elmaradt kamatok okán – 17,4 milliárdot.
Az OTP lakossági hiteleiből szeptember végén 1304 milliárd forintnyi törlesztői éltek a moratóriummal, míg a vállalatoknál 581 milliárdos állományt érint az év végéig mindenki számára elérhető teherkönnyítés.
Mint azt már szintén említettük, az OTP-csoporton belül a szerb leánybank szerepelt a legjobban a harmadik negyedévben. Bencsik László ugyanakkor Ukrajnát és Oroszországot külön kiemelte, mint ahol a bank hitelportfoliói stabilak, jó minőségűek. Ami a bank potenciális terjeszkedését illeti, miután a bulgáriai vételükre már az első félévében pont került, a montenegrói tranzakciójuk 2020 végéig lezárul, míg a szerbiai 2021 első felében. Mindezekre egyébként 2020 első háromnegyed évében 10,9 milliárd forintot költött a bank.
Újságírói kérdésre az OTP vezérigazgató-helyettese idézte főnöke, Csányi Sándort, miszerint a külföldi terjeszkedés során a stratégiának megfelelően haladnak, prioritást élveznek azok az országok, ahol jelen vannak, így ott a részesedésüket növelhetik, de nem zárják ki, hogy akár új piacokra is beléphetnek.
Természetesen kapott kérdést Bencsik László a formálódó óriásbankról, amely a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesülésből jöhet létre, az ezt előkészítő cég, a Magyar Bankholding Zrt. már felállt. Az OTP vezérigazgató-helyettese emlékeztetett arra, évtizedek óta szó van arról, hogy sok bank van Magyarországon, ez egy teljesen természetes folyamat, ennek az állomását figyelhetjük meg. Szerinte a versenyhelyzet lényegileg nem változik, hiszen nem jelenik meg új szereplő. Hozzátéve: az persze nyilvánvaló, hogy az egyesülés révén e három bank hatékonyabbá válhat. (Korábban Csányi Sándor azt mondta, amíg a szabályozói környezet mindenki számára azonos, és senki felé nem lejt a pálya, addig minden, az egészséges versenyhelyzetet javító kezdeményezést üdvözölnek.)
A majdani óriásbank léte nemcsak azért pikáns az OTP részéről, mert ezzel közvetlenül mögé, a második helyre zárkózhat fel, hanem azért is, mert a fúziót előkészítő cég igazgatósági elnöke nem más, mint Csányi Sándor egykori általános vezérigazgató-helyettese, Barna Zsolt, aki július 20-án vált meg közös megegyezéssel a legnagyobb hazai hitelintézettől. Akkor Csányi azt mondta, hogy átveszi addigi jobbkeze feladat- és hatásköreit. Az erről kiadott közleményben nem volt világos, hogy ez átmeneti időre szól-e. Ezért a mai sajtótájékoztatón rákérdeztünk, betöltik-e az immár több mint három hónapja üresen álló általános vezérigazgató-helyettesi posztot. Azt a választ kaptuk, hogy Csányi Sándor egyelőre nem gondolkodik az utódlásban. „Kiválóan működünk a jelenlegi munkamegosztásban is” – jegyezte meg Bencsik László.
Egyre több biztonsági intézkedést vetnek be a bankok, de az ügyfélnek is vigyáznia kell a pénzére. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
