Itt az európai határozat a devizahitelekről

Vizsgálható az árfolyamrés kikötésének tisztességtelenségét - állapította meg Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka. Lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő - áll az Európai Bíróság közleményében.

Értették vagy sem?

A főtanácsnoki jogi szakvélemény szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők - és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.

Ami azt a kérdést illeti, hogy e feltételek világosak és érthetőek-e, a főtanácsnok úgy véli, hogy e kritérium vizsgálata nem korlátozódhat pusztán a feltételek megfogalmazására. Minden szerződési feltételnek teljesen világosnak kell lenni ahhoz, hogy az ügyfél rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyek birtokában mérlegelheti a szerződés előnyeit és hátrányait. Így a fogyasztónak nem csak a kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is.

Ki dönti el, hogy érthető-e?

Ami a szóban forgó kölcsönszerződést, vagyis a Kásler-ügyet illeti, Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a kölcsön folyósítására, illetve törlesztésére alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó szerződéses kikötések világosak voltak, de kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet.

E tekintetben Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a Kúriának kell erre a kérdésre válaszolnia a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján. Nils Wahl főtanácsnok szerint a nemzeti bíróság feladata annak meghatározása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni ezt.

Semmisség esetén az adós járna rosszul

Végül a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy abban az esetben, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása a jelen esethez hasonlóan teljesíthetetlenné teszi a szerződést, az irányelvvel nem ellentétes az, hogy a nemzeti bíróság a kifogásolt feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse, amennyiben ez a helyettesítés a nemzeti jog alapján lehetséges. Ez a megközelítésmód ugyanis lehetővé teszi az irányelv céljának elérését, amely többek között a felek közötti egyensúly helyreállítására irányul, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerződés egészének érvényességét.

Ha az ilyen helyettesítés nem lenne megengedett, és a bíróság köteles lenne megsemmisíteni a szerződést, a semmisség szankciójának visszatartó ereje, valamint a fogyasztók védelmére irányuló cél kerülne veszélybe. A jelen esetben az ilyen megsemmisítésnek ugyanis az lenne a hatása, hogy a teljes hátralék esedékessé válik. Márpedig ez meghaladná a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt, amely e következményre tekintettel lehetséges, hogy nem lenne annak elkerülésére ösztönözve, hogy ilyen kikötéseket illesszen a szerződéseibe.

Miért vizsgálta az ügyet a főtanácsnok?

Az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványa alapján a Kúria kiegészítheti azt a jogegységi nyilatkozatot, amely még decemberben adott ki. Hét kérdésből akkor hatot válaszolt meg a Kúria, de az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével és az árfolyamréssel kapcsolatban az Európai Bírósághoz fordult.

A sorozat első része: Forint- vagy devizahitel? >>
A sorozat második része: Érvényesek-e a szerződések? Uzsora-e a devizahitel? >>
A sorozat harmadik része: Mit mond el a bank? >>A sorozat negyedik része: Mi van, ha semmis? >>A sorozat ötödik része: A részleges érvénytelenség >>A sorozat hatodik része: Hogyan módosulhat a szerződés? >>