November végén jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.  A Kúria akkor 7 kérdést tett fel a devizahitelezéssel kapcsolatban, amelyből hatot decemberben meg is válaszolt. A Privátbankár.hu sorozatában az egyes kérdéseket és az azokra adott válaszokat elemzi és értelmezi.

A sorozat első része: Forint- vagy devizahitel? >>
A sorozat második része: Érvényesek-e a szerződések? Uzsora-e a devizahitel? >>
A sorozat harmadik része: Mit mond el a bank? >>A sorozat negyedik része: Mi van, ha semmis? >>A sorozat ötödik része: A részleges érvénytelenség >>

Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

A hatályos polgári törvénykönyv lehetővé teszi a szerződések bírósági úton történő módosítását. Ez egy egészen kivételes jogi eszköz - mondta Istvánovics Éva, ügyvéd a Privátbankárnak.

Hogy módosulhat a szerződés?

Istvánovics Éva

A szerződés módosítása főszabály szerint akkor lehetséges, ha azt a felek egybehangzóan akarják. Közös megegyezés vonatkozhat a szerződés tartalmára vagy a szerződés jogcímére például kölcsön, vagy bérlet stb.

A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. Például, ha a hitelező és az adós megállapodik abban, hogy az adós gyorsabb ütemben fizeti vissza a kölcsönt, mert mielőbb szabadulna a kötelemből és a fizetőképessége ezt lehetővé teszi és a rövidebb lejáratért cserébe nagyobb törlesztőrészleteket vállal. Ilyen esetekben a szerződés módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul fennmaradnak és kötik a feleket

A szerződést egyezséggel is lehet módosítani, ehhez azonban már kell egy olyan körülmény, amely vitássá teszi a szerződést vagy bizonytalanná az értelmezést - mondta az ügyvéd.  Az egyezséghez az kell, hogy a felek kölcsönösen engedjenek a fennálló pozíciójukból, a vitás kérdéseket közös megegyezéssel rendezzék. Az egyezség akkor is érvényes, ha valamelyik fél tévedésben volt a jogvita vagy a bizonytalan kérdés tekintetében.

Hogyan módosíthatja a bíróság a szerződést?

A bírói szerződésmódosítás esetében kivételesen van lehetőség arra, hogy az egyik fél kérelme alapján a bíróság módosítsa a szerződést, beavatkozzon a felek között fennálló, egyébként szabadon alakítható magánjogi viszonyokba - mondta Istvánovics Éva.

Hogy ez lehetséges legyen, a felek között tartós szerződéses jogviszonynak kell fennállni és a szerződés érvényessége alatt, a szerződéskötés után beállt körülmény miatt a felek valamelyikének érdekei sérültek, a szerződés az eredeti tartalomhoz képest lényegesen megváltozott. Ebben a felborult egyensúlyi helyzetben a szerződő felek nem mindig képesek egymással megegyezésre jutni, ezért a sértett fél a bíróságtól kéri a szerződéses egyensúly helyreállítását.

A bíróság csak az egyes konkrét szerződéseket módosíthatja, nincs olyan bírói döntés, ami azonos szerződéses konstrukció, mint a devizaalapú hitel valamennyi szerződését módosítaná - hívja fel a figyelmet Istvánovics Éva.

És amikor valamilyen jogszabály változik?

A törvény kimondja, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. A jogalkotónak van lehetősége általános jelleggel beavatkozni a szerződéses viszonyokba, de csak kivételes esetben. Ilyen kivételes beavatkozás volt a végtörlesztés lehetősége, az árfolyamgát bevezetése is. Ez utóbbi is olyannyira kivételes lehetőség volt, hogy a kormány megoldást keresve a deviza alapú kölcsönszerződések bajaira  az Alkotmánybírósághoz fordult az Alaptörvény értelmezését kérve, hogy tisztázódjon milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződések jogszabály útján történő módosítására.