A szabályozás előzményeként a jegybank tavaly 11 biztosítónál mérte fel a unit-linked eszközalapokhoz kötődő árfolyamfigyelő, illetve automatizált eszközalap-átváltási szolgáltatásokat.
A 2022. január 1-jétől alkalmazandó ajánlás célja, hogy a biztosítók - az ügyfelek tényleges igényeit, biztosítási és pénzügyi ismereteit is mérlegelve - a biztosítások teljes élettartalma alatt a biztosítottak igényeinek megfelelő automatikus portfóliókezelési szolgáltatásokat (apksz) nyújtsanak, ezek teljesítményét folyamatosan monitorozva és vissza is mérve.
A tőkepiacon már ismert eszközökhöz hasonló apksz az ügyfelekkel megkötött szerződés alapján, az ő újabb rendelkezésük nélkül kezdeményez átváltást (illetve átirányítást) az eszközalapok között, meghatározott események bekövetkeztekor. Ilyen lehet például a veszteségkorlátozási (stop-loss), az időzített befektetési (start-buy) vagy a profitrealizálási (take profit) célt szolgáló automatikus szolgáltatás.
A veszteségkorlátozásnál biztonságosabb eszközalapba váltják át az ügyfelek pénzét, illetve - ha erre is szerződést kötöttek - akár továbbiakban jövőbeni rendszeres díjaikat is itt fialtatják tovább (átirányítás) - ismerteti a jegybanki közlemény.
Az MNB elvárja, hogy az apksz-t, amelyeket a magyarországi, mintegy 950 biztosítási eszközalap közül a kiemelt információs dokumentumhoz kötődő kockázati mutatókkal is bíró lakossági csomagtermékekhez, eszközalapokhoz célszerű nyújtani - az ügyfelek megtakarításuk egészére vagy egy részére is igényelhessék. A biztosítóknak évente fel kell ajánlania, hogy a korábbi, az ajánlásnak meg nem felelő apkszeket átalakítják a módosítani kívánó biztosítottaknak. A szolgáltatáshoz tartozó jellemzőket a biztosítók határozzák meg, de erről (és az ehhez kötődő következményekről) tájékoztatniuk kell az ügyfeleket. Az automatikus átváltás során az elszámolási árfolyam csak a nettó eszközérték megállapítási nap vagy legkésőbb a következő értékelési nap záró árfolyamával egyezhet meg.
A lapunkban már foglalkoztunk azzal, hogy pontosan mire kell figyelni a befektetési életbiztosításoknál, erről itt olvashat részletesen, sok jó tanáccsal.
A jegybanki ajánlás szerint a biztosítók belső ellenőrzésének rendszeresen meg kell vizsgálnia, hogy az apkszeket a szerződéses feltételeknek megfelelően alkalmazzák-e. Kiemelten kell figyelniük például arra, hogy a folyamatban lévő tranzakciók ne akadályozzák újabb műveletek elvégzését, és ne torlódjanak fel ügyfélkérések.
Elvárás, hogy a biztosítók honlapjukon nyilvánosan tegyenek közzé minden, a szolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumot, és ezeket az ügyfelekkel megkötendő szerződéseket megelőzően külön is ismertessék meg az érintett biztosítottakkal. Ha pedig egy piaci esemény nyomán az apksz átváltást/átirányítást hajtott végre, a biztosítóknak haladéktalanul részletes tájékoztatást kell adnia érintett ügyfeleinek az azzal kapcsolatos valamennyi lényegi információról.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
