A képviselő kérdésében arról érdeklődött, hogy a jegybank az elmúlt öt évben milyen részvény- és kötvényvásárláshoz kapcsolódó ügyletet végzett és, hogy tervez-e a közeljövőben hasonló lépéseket. Az Országgyűlés honlapján közzétett válaszlevélben az MNB elnöke jelezte: a jegybank 2008-ban 213,3 milliárd forint értékben vásárolt magyar állampapírt az állampapírpiac zavartalan működésének és a bankrendszer likviditásának támogatása érdekében. A hazai államkötvények állománya 142 milliárd forintot tett ki az év végén. A devizatartalékkal kapcsolatosan az MNB elnöke emlékeztetett: ennek részeként nem tart részvényeket.
A jegybankelnök ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az MNB részesedéssel bír több hazai vállalatban, így a Pénzjegynyomda, Magyar Pénzverő, KELER, KELER KSZF, GIRO Elszámolásforgalmi és Budapesti Értéktőzsde társaságokban. Matolcsy György válaszában úgy fogalmazott: "a devizatartalék-kezelés keretében - a monetáris tanács által meghatározott alapelveknek megfelelően - kötvénypiaci ügyletek kötése folyamatos, továbbá az MNB szorosan figyelemmel kíséri az állampapírpiac, valamint a bankrendszer likviditásának helyzetét és kivételes helyzetben kész beavatkozni a hazai értékpapírok piacán is".
A jegybankelnök válaszában szerepeltette az MNB éves jelentésében ismertetett, a devizatartalék különböző portfolióin nyert hozamokat. Eszerint az MNB devizaportfoliói tavaly 0,32 százalék és 3,56 százalék közötti hozamot értek el. "Az MNB a devizatartalék-kezelés során a likviditás, a biztonság és a hozam hármas célrendszerét tartja szem előtt, ami azt jelenti, hogy a bank a kockázatok előre definiált alacsony szintjének folyamatos betartása mellett próbálja elérni a lehető legmagasabb hozamszintet".
Matolcsy György úgy fogalmazott: "a devizatartalék gerincét magas minősítésű külföldi állampapírok, államok által garantált értékpapírok és nemzetközi intézmények kötvénykibocsátásai adják. Emellett kisebb mennyiségben magas minősítésű vállalati, illetve banki kibocsátások és fedezett értékpapírok is a devizatartalék részét képezik".
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
