|
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kimutatásában szereplő adatok azért meglepőek, mert ezzel párhuzamosan a június elején debütált Magyar Állampapír (MÁP) Pluszba is csaknem ezermilliárdnyi friss - vagyis nem más állampapír-sorozatokból átcsoportosított - pénzek áramlottak. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy egyesek betéteket helyeztek el, annak érdekében, hogy azok fedezete mellett hitelt vegyenek fel, amelyből esetleg értékpapírokat, történetesen éppen MÁP Pluszt vehessenek.
Ugyanakkor az is kiderül a jegybanki összesítésből, hogy az év nyolcadik havában mindkét szektor az elhelyezett pénzeket meghaladó mértékű hitelt vett fel, a lakosság szezonálisan igazítva 143 milliárd, míg szezonális igazítás nélkül 156 milliárd forintnyit. Ez a háztartásoknál nagyrészt a július 1-jétől igényelhető babaváró hitelek felvételének köszönhető, amelyek állománya két hónap alatt, augusztus végéig 166 milliárdot tett ki. Ebből 52 milliárdot júliusban, 114 milliárdot augusztusban folyósítottak a hitelintézetek.
A vállalatok hitelállománya – csak a tranzakciókat figyelembe véve – szezonálisan igazítva 55,8 milliárd, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 67,5 milliárd forinttal emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a devizahitelekből többet vettek fel (36,2 milliárdnyit), mint forinthitelekből (31,3 milliárdnyit).
A cégek által kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya tranzakcióból eredően 1,3 milliárd forinttal nőtt.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
